Népi Iparművészeti Gyűjtemény programjai
IDŐSZAKI KIÁLLÍTÁSOK:
· A ridikül és környéke
A kiállításon látható ridikülök és egyéb kiegészítők nagyanyáink, dédanyáink polgári világába engednek betekintést.
A kiállítás a Múzeumok Éjszakáján látható először.
· Németh János Kossuth-díjas szobrász, keramikus
életművéből válogatott kiállítás
Németh János művészetére erőteljesen hatott a göcseji népi fazekasság szellemisége és formavilága. Alkotásainak anyaga jellemzően agyagmázas samott. Legjelentősebb alkotásai az épületekhez kötődő kerámia faliképek, illetve kerámia domborművek.
Látogatható július 3-ig.
· Polyák Ferenc fafaragó kiállítása
Polyák Ferenc (1945–2013) gyermekkora óta foglalkozott fafaragással, először a mindennapi használati tárgyakat díszítette, később már szobrokat és domborműveket is faragott. Baltával és vésővel dolgozott, a keményebb fafajtákat kedvelte, témáit leggyakrabban a népi életből vette.
PROGRAMOK:
Múzeumok Éjszakája 2015.
Június 20. 18-24 óráig
Ezen a napon a Népi Iparművészeti Gyűjtemény
kizárólag 18-24 óráig látogatható!
Kiállítás:
· A ridikül és környéke
A latin reticulum szó „kis hálót” jelent, az antik Róma hölgyeinek kézitáskája, reticuluma tehát hálószemekből szőtt kis zsákocska volt. A mai értelemben vett retikül az 1860-as években jelent meg, az angol kosztümmel egy időben. A kiállításon látható ridikülök és egyéb kiegészítők nagyanyáink, dédanyáink polgári világába engednek betekintést.
Látogatható szeptember 4-ig.
Kézműves foglalkozások és bemutató:
18-24 óraA Hírös Gobelin és Kézimunka Klub tagjainak gobelin bemutatója - Vinczéné Molnár Éva vezetésével
18-22óra levendula borona készítése - Vágó Piros vezetésével
18-20óra szalmából karkötő és gyűrű készítése - Trungel Aranka, a Népművészet Ifjú Mestere vezetésével
20-22óra nemezgyűrű készítése - Vidák Anna, a Népművészet Ifjú Mestere vezetésével
Múzeumpedagógiai foglalkozás gyereknek:
18-21óra Mit rejt a női ridikül? - Nagy Edit vezetésével
ÁLLANDÓ KIÁLLÍTÁS
Hagyomány és megújulás a magyar népi kézművességben
- fazekasság, szövés, hímzés, faragás, népi kismesterségek –
HÍMZÉS
A népi hímzés új formában, új felhasználásokban jelenik meg mai életünkben. Végleg kilépve a paraszti közösség határai közül, társadalmunk valamennyi rétegének szükségletévé, otthonának, környezetének díszévé vált. Így lett a régi ruhadarabok díszéből városi, falusi otthonok díszes függönye, falvédője, terítője, díszpárnája.
Megújult külsővel és tartalommal várja a látogatókat az állandó kiállítás hímzés terme. Népviseletbe öltöztetett babák és további néprajzi tájegységek hímzései gazdagítják a tárlatot, hiánypótló leírások és térképek segítik a tájékozódást.
FARAGÁS
A különböző szaru-, csont- és fafaragásokat zömmel pásztoremberek készítették. A kiállított tárgyakon a különféle díszítési technikák mindegyikét felfedezheti a szemlélő, a karcolást, domború faragást, a szaru- illetve fémberakásos technikát és a spanyolozást is. A geometrikus-, növényi- és virágornamentika, valamint a figurális ábrázolások egyaránt kedveltek voltak a faragásokon.
FAZEKASSÁG
A közel kétszáz alkotás bemutatása nem a földrajzi tagolódás szerint történik, hanem a használat helye és az egyes tárgyak funkciója szerint. Bepillanthatunk többek között a tisztaszobák, a konyhák, a kamrák világába, de láthatunk példákat a fazekas munkák használatára a lakodalom, a vallásos élet vagy a gyerekjátékok területén is.
NÉPI KISMESTERSÉGEK
A népi kismesterség nagyon sokszínű ága a népi iparművészetnek, hiszen mindaz idetartozik, ami a többi négy szakágba (fazekasság, hímzés, szövés, faragás) nem. Többnyire olyan mesterségekről van szó, amelyek a parasztság speciális tárgyi igényeit szolgálták ki. A házilag nem előállítható tárgyak létrehozásához tanult mester-emberekre volt szükség.
A teljesség igénye nélkül ide tartoznak a ruházkodást szolgáló iparágak képviselői, a fémmel dolgozó mesterek, a bőrművesek, a különféle szálas anyagokat - vessző, csuhé, gyékény, szalma - felhasználó alkotók, és egyéb további szakmák képviselői is.
SZÖVÉS
A magyar parasztság gazdálkodásában jelentős szerepet töltött be a kender és a len finom rostjainak fonallá fonása, majd ennek vászonná, textíliává szövése. A kender- és len feldolgozás tipikusan a parasztcsaládok nőtagjainak feladata volt.
A hétköznap használt szőttesek egyszerűek voltak, de az ünnepi darabokat igyekeztek színessé varázsolni. A falusi élet minden egyes eseményének megszületett a maga jellegzetes szőttes darabja a bölcsőtől a sírig.
A mintás szövést a falusi asszonyok a takácsoktól tanulták, és átvették azok mintakönyveinek motívumait, amelyek a különböző vidékeken más és más értelmezést kaptak
KAMARA KIÁLLÍTÁS
· Kalotaszeg
Zana Dezső (1920-1986), Kecskeméthez erősen kötődő pedagógus, művész, aki lelkes gyűjtője volt a népi hagyományoknak, jelentős gyűjteményt hagyott a városra. A Zana-gyűjtemény legszebb, legértékesebb darabjaiból összeállított kiállítás megtekintésével a hagyományos kalotaszegi lakás- és öltözködés-kultúra egy fontos, hiteles szegmensével ismerkedhetünk meg.
A DÍSZÍTŐMŰVÉSZ SZAKKÖRBEN hazánk népi hímzéskultúrájával ismerkednek meg minden kedden 14-16 közöttdr. Varga Ferencné népi iparművész, a Népművészet Mestere és Mucsi Jenőné népi iparművész vezetésével.
BELÉPŐDÍJ:600,- Ft, Kecskemét Kártyával 480,- Ft, kedvezményes: 300,- Ft.
TÁRLATVEZETÉS:bejelentés alapján, magyar nyelven kérhető. Ára: 2.000,- Ft.
Rendezvényeinken jelen lehet a média; nyilvánosságra kerülő kép- és hangfelvételek készülhetnek.
