Háztáji tojásokat vizsgált a Greenpeace az Illatos út környékén
Környezetvédelmi siker, hogy a kormány döntése nyomán 2015. április 30-án megkezdődött a Budapesti Vegyiművek (BVM) volt Illatos úti telephelyéről a korábbról ott maradt mérgező anyagok elszállítása. A Greenpeace többször jelezte [1]: nem szabad, hogy ez a folyamat megálljon a hordók elszállításánál, a vegyi anyagok az évek alatt ugyanis beszivárogtak a talajba és a talajvízbe, így azok jelentősen elszennyeződtek.
A Greenpeace megpróbált információt szerezni a hatóságoktól arról, hogy ez a szennyezés kijutott-e a területről, és érintheti-e a lakosságot. Mivel a hatóságok nem adtak megnyugtató választ, ezért a Greenpeace a területre jellemző jelentős DDT-szennyezettség esetleges kijutását vizsgálta. Az egykor a BVM által is gyártott, hazánkban 1968-ban betiltott DDT rovarirtó szer felhalmozódik az emberi szervezetben, és kockázatot jelenthet a születendő gyermekre. [2]
Két, a Budapesti Vegyiművek területétől körülbelül 600 méterre délre élő lakostól kértünk csirketojás-mintákat. [3] Mindketten saját fogyasztásra tartanak baromfit a kertjükben. A földet kapirgáló állatok szervezetében feldúsulnak bizonyos szennyező anyagok, például a DDT és bomlástermékei, így tojásaik vizsgálata segíthet felmérni, hogy a Vegyiművek talajába került szennyezés kijutott-e a területről és érinti-e a környezetet. Az akkreditált laboratóriumban végzett vizsgálatok szerint az összes DDT koncentrációja (azaz a DDT és bomlástermékei együttesen, lásd 369/2005/EK) mindkét tojásmintában meghaladta a vonatkozó határértékeket. Az egyik tojásmintában a DDT mennyisége 1,689 mg/kg volt: ez a 0,05 mg/kg-os határérték több mint harmincszoros túllépése. A másik mintában 0,059 mg/kg-nyi mennyiség volt mérhető, ami csekély határérték-túllépésnek számít.
A Greenpeace a vizsgálati eredményekről tájékoztatta a hatóságokat (a NÉBIH-et, az Országos Közegészségügyi Központot és a Pest Megyei Kormányhivatalt), és a következő, azonnali intézkedéseket javasolja:
A Pest Megyei Kormányhivatal és a NÉBIH vizsgálja ki a szennyezettség okát. [4] Mérjék fel részletesen a Budapesti Vegyiművek területén gyártott vagy tárolt, illetve a talajra, a talajvízre jellemző szennyezőket a talajban, a talajvízben (a fúrt kutakban), az ülepedő porban, illetve végezzenek biomonitoringot (esetleg vér- és anyatejvizsgálatot).
Kármentesítsék a Budapesti Vegyiművek talaját és talajvizét. Ez azért különösen sürgető, mert a területen korábban kiemelten veszélyes anyagokat gyártottak – így többek között az 1968-ban betiltott, emberi szövetekben felhalmozódó, és onnan soha ki nem ürülő DDT-t –, amelyek jelen vannak a talajban, és amelyeket szabadon hordhat a szél is. A talajvízben pedig a normál („B”) szennyezettségi határértéket akár 85 000-szeresen meghaladó mennyiségben van jelen a rákkeltő benzol, amely szintén megjelenhet a környezetben. [5]
Továbbá hozzanak meg és valósítsanak meg minden további szükséges intézkedést a lakosság és környezet megóvása érdekében.
Fontos megjegyezni, hogy mintavételünk nem reprezentatív, így az eredmények nem adnak teljes képet a terület szennyezettségéről. A mérések célja pusztán annak vizsgálata volt, hogy egyáltalán kikerülhetett-e a Budapesti Vegyiművek területéről a szennyezés, és elérhette-e a lakott területeket. A tojásokban talált DDT-szennyezés alapján elképzelhető, hogy annak forrása a BVM telephelye, de további vizsgálatok szükségesek a tojások szennyezettsége okának, és a Budapesti Vegyiművek által okozott szennyezés kiterjedésének megállapítására.
