Szentté avatják Lisieux-i Szent Teréz szüleit
A házaspár lesz az első, akit egyszerre avatnak szentté, mivel különleges módon tettek tanúságot a házastársi és családi lelkiségről – mondta Angelo Amato bíboros, a Szentek Ügyei Kongergáció prefektusa.
Angelo Amato hangsúlyozta példaértékű hitéletüket és azt, hogy értékközpontúságuk állandó realizmussal párosult, állhatatos figyelemmel fordultak a szegények felé.
Louis Martinnak (1823–1894) és Zelie Guerinnek (1831–1877) kilenc gyermeke született, közülük négyen még gyermekkorukban meghaltak. A felnőttkort megélt öt lányuk közül valamennyien a szerzetesi életet választották.
A dekrétum további két boldognak a szentté avatásáról is rendelkezik. Az olasz egyházmegyés papot, Vincenzo Grossit és a spanyol szerzetesnőt, a Szeplőtelen Fogantatásról elnevezett Mária nővért is a szentek sorában tisztelhetjük majd október 18-tól, ezen a vasárnapon fogja ugyanis a négy boldogot kanonizálni Ferenc pápa.
Louis és Zelie Martin 1858-ban kötöttek házasságot. Zelie fennmaradt levelei mesélnek az utókornak a család életéről. A 218 darab, 1863 és 1877 között íródott levél a család mindennapjairól szól, gyermekeik születéséről és közülük négy gyermek elvesztéséről.
Minden reggel 5 óra 30 perckor misén vett részt a Martin család, együtt imádkozták az Úrangyalát és a vesperást, szigorúan az Úrnak szentelték a vasárnapokat, komolyan vették a böjtöt adventben és nagyböjtben – ugyanakkor a levelek tanúskodnak a vidám percekről is, viccekről, játékokról; Louis szeretett horgászni és biliárdozni.
Szegényeket hívtak meg ebédre és látogatták a betegeket; lányaikat arra tanították, hogy a szegényekkel, kisemmizettekkel egyenrangúként bánjanak.
Amikor Zelie 46 évesen meghalt, Louis magára maradt öt lánygyermekével – Teréz még csak négy és fél esztendős volt akkor. Louis Martin hosszas betegeskedés után 1894-ben hunyt el.