Ferenc pápa Úrangyala imádsága: a hit nem magántulajdon, hanem megosztandó ajándék
Az Atya vonzása mindenkit Jézus felé mozgat
Meglep és elgondolkodtat bennünket – folytatta a pápa – az Úrnak ez az igéje: „Senki sem jöhet hozzám, ha nem vonzza az Atya, aki engem küldött”. Ez az ige bevezet bennünket a hit dinamikájába, ami egy kapcsolat: kapcsolat az emberi személy – mi mindnyájan – és Jézus személye között, ahol a döntő szerepet az Atya játssza és természetesen a Szentlélek. Nem elég Jézussal találkozni, hogy higgyünk benne, nem elég olvasni a Szentírást, az Evangéliumot, mindez persze fontos, de nem elég! Nem elég jelen lenni egy csodánál, mint a kenyérszaporításnál. Oly sokan léptek szoros kapcsolatba Jézussal, és nem hittek neki, sőt megvetették és elítélték. Kérdem én: miért van ez? Az Atya nem vonzza őket? Nem, ez azért történt, mert szívük zárva maradt a Szentlélek működése előtt. Ha be van zárva a szíved, a hit nem lép be oda. Az Atyaisten mindig vonz Jézus felé: nekünk kell megnyitnunk a szívünket. A hit ellenben, mint egy mag a szív mélyén, kinyílik, amikor hagyjuk, hogy az Atya vonzza Jézus felé.
Hittel fogadjuk az atyai vonzást
Menjünk hozzá nyitott lélekkel, nyitott szívvel, előítéletek nélkül. Ekkor felismerjük Jézus arcán az Atya arcát, szavaiban pedig az Isten Igéjét, mert a Szentlélek bevitt abba a szeretet- és életközösségbe, mely Jézus és az Atya között van. Innét kapjuk az adományt, a hit ajándékát.
Így tehát ezzel a hitből fakadó magatartással érthetjük meg az „Élet Kenyere” értelmét, amit Jézus ad nekünk és amit így fejez ki: „Én vagyok a mennyből alászállott élő kenyér. Aki eszik ebből a kenyérből, örökké élni fog, és a kenyér, amit adok, az én testem a világ életéért. Jézusban, az ő testében – vagyis konkrét emberi mivoltában – jelen van az Isten szeretete, ami a Szentlélek.
Mária példája, aki elsőként fogadta be mennyből alászállott kenyeret
Aki hagyja, hogy ez a szeretet vonzza Jézus felé és hittel teszi ezt, életet kap tőle, örök életet. Aki mindezt példaértékű módon élte meg, az Mária, a názáreti Szűz. Ő az első személy, aki hitt Istennek, amikor befogadta Jézus testét. Tanuljunk tőle, az Anyánktól, örömet és hálát a hit adományáért. Az egy adomány, de nem magántulajdon, hanem másokkal megosztandó ajándék, vagyis adomány a világ életéért”.
Hiroshima és Nagaszaki évfordulója: a föld mondjon nemet a háborúra és az erőszakra
Ferenc pápa az Úrangyala imádság után megemlékezett a Japán elleni amerikai atomtámadás évfordulójáról. „Hetven évvel ezelőtt, 1945. augusztus 6-án és 9-én félelmetes atombomba-támadás érte Hiroshimát és Nagaszakit. A nagy időbeli távolság ellenére a tragikus esemény még ma is megdöbbenést és ellenérzést vált ki. E robbantás az ember mértéktelen romboló hatalmának jelképévé vált, amikor a tudomány és a technika fejlődését torzul használja. Egyúttal örök fenyegető jel az emberiség számára, hogy utasítsa el mindig a háborút, száműzze a nukleáris és mindenféle tömegpusztító fegyvereket. Ez a szomorú évforduló elsősorban imádságra hív bennünket és arra, hogy kötelezzük el magunkat a testvéri etika és a népek közötti békés együttélés elterjesztésében. Minden föld emelje fel a szavát és mondjon nemet a háborúra, az erőszakra és mondjon igent a párbeszédre. A háborúval csak vesztünk! Az egyetlen mód, hogy legyőzzük a háborút az, hogy nem csinálunk háborút.
Ima El Salvadorért Boldog Oscar Romero földjének mai nehézségei legyőzésére
Ferenc pápa aggodalommal szólt El Salvadorról: „Élő aggodalommal követem az El Salvadorból érkező híreket, ahol az utóbbi időben tovább súlyosbodott a lakosság nehézsége az éhínség, a gazdasági válság, a szociális feszültség és a növekvő erőszak miatt. Arra bátorítom a kedves salvadori népet, hogy tartson ki reményben egyesülve és mindenkit buzdítok, hogy Boldog Oscar Romero földjén virágozzék az igazságosság és a béke.