NMHH: szeptember 1-től védettebbek a hírközlési szolgáltatások felhasználói - A hatóság erősebb védernyőt ad a felhasználóknak, kiszámíthatóbb jogi környezetet a szolgáltatóknak
Az új szabályozás erősíti az előfizetők és a felhasználók jogi védelmét, figyelembe veszi a rendelet több mint három évvel ezelőtti kiadása óta eltelt időben bekövetkezett piaci és technológiai változásokat, valamint a hatósági munka tapasztalatait. Az elektronikus hírközlési előfizetői szerződések részletes szabályairól szóló 2/2015. (III. 30.) rendelet két lépcsőben, 2015. augusztus 1-jén, illetve november 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a szolgáltatóknak legkésőbb 2015. szeptember 1-től, illetve 2015. december 1-től kell alkalmazniuk. A rendeletben rögzített számtalan újdonság közül a 4+3 legfontosabb változás alább olvasható.
A szeptember 1-jétől kötelező 4 legfontosabb módosítás:
A könnyebben áttekinthető kínálatból, az átláthatóbb ÁSZF (általános szerződési feltételek) alapján, valamennyi előre látható költség előzetes ismeretében még megalapozottabb döntést lehet hozni egy adott szerződés megkötéséről. Az internet-hozzáférést biztosító szolgáltatók összegyűjtik és honlapjukon egy táblázatban, egységesen összehasonlítható formában közzéteszik az általuk kínált minden internet-hozzáférési szolgáltatás jellemzőjét és ajánlataik paramétereit.
A szerződés változásai annak megkötése után is jól nyomon követhetők. A kétoldalú szerződésmódosításra csak a felek ténylegesen egyező akarata esetén kerülhet sor, az előfizetők hallgatásával nem lehet „észrevétlenül” módosítani. A ráutaló magatartással, határozatlan időre kötött szerződéseknél az előfizetők előzetes beleegyezésére lesz szükség ahhoz, hogy akkor is módosuljon a szerződés, ha az előfizetők egyáltalán nem nyilatkoznak vagy valamilyen ráutaló magatartást tanúsítanak. Határozatlan idejű szerződés egyoldalú módosításakor a szolgáltatók csak akkor változtathatják a szolgáltatás díját, ha azt meghatározott költségnövekedés (pl. magasabb műsor-szolgáltatási díj) vagy az infláció indokolja.Az emelés indokáról a módosításról szóló értesítésben az előfizetőket tájékoztatniuk is kell.
Az előfizetés helyének áthelyezési igényének teljesítésekor a rendelet lehetővé teszi, hogy azt az előfizetők díjtartozása esetén is elutasíthassák a nagyobb tartozásfelhalmozás megakadályozása érdekében.
A mobiltelefon-, mobilinternet-, műholdas és földfelszíni digitális televízió szolgáltatásra kötött szerződéseknél, ha a szolgáltatás a szerződésben megjelölt földrajzi címen nem vagy nem megfelelően működik, az előfizetők a szolgáltatásnyújtás megkezdésétől számított 14 napon belül felmondhatják a szerződést, és csak az addig ténylegesen igénybe vett szolgáltatás díját kell kifizetniük. A szerződés megszűnésének költségeit – például kiszállási díj –a szolgáltatóknak kell állniuk; azt csak abban az esetben kell az előfizetőknek viselniük, ha a szerződés az ő hibájukból szűnik meg, például díjtartozás miatt. A szolgáltatóknak biztosítaniuk kell, hogy az előfizetők a szerződés megszűnésekor a szolgáltató tulajdonában lévő eszközt – például médiaboxot – bármelyik ügyfélszolgálaton visszaadhassák, és a visszaadásról egyúttal igazolást is kötelesek adni, a felmondás elfogadását pedig továbbra sem tehetik az eszköz leadásától függővé.
Hívásindításkora hívás díjmentes megszakítására a telefonszolgáltatók ezentúl kötelesek legalább 5 másodpercet biztosítani a hívó fél számára a korábbi 3 másodperc helyett a hangpostára irányítás előtt.
Automatikusan kötbér jár majd az előfizetőknek a hibaelhárításról és a szolgáltatás újbóli elérési lehetőségéről szóló értesítés késésekor vagy elmaradásakor(korábban ilyen kötbér csak a hiba behatárolásáról szóló értesítésnek vagy magának a hibaelhárításnak a késése vagy elmaradása esetén járt az előfizetőknek). A szolgáltatóknak kötbérfizetéskor az eddigieknél részletesebb tájékoztatást kell adniuk:a kötbér mértékéről, számításának, kifizetésének módjáról, az alapul szolgáló szerződésszegő magatartásról;hogy az előfizetők pontosan tudják, hogy milyen okból és miért pont akkora összegű kötbér kifizetésére kerül sor.
Azinternet-hozzáférést nyújtó szolgáltatók kötelesek a honlapjukon könnyen megtalálható helyen: a főoldalon, az egyes internetcsomagokat bemutató vagy a gyermekvédelemmel foglalkozó aloldalakon közzétenni a káros tartalmakat szűrő, egyszerűen és gyorsan telepíthető szoftverek elérhetőségét és a használatukra vonatkozó tájékoztatást. Számukra ez eddig is ajánlott volt a Gyermekvédelmi Internet-kerekasztal felhívása szerint. A tartalomszűrőkről szóló tájékoztatást az ÁSZF-nek is tartalmaznia kell.
A december 1-jétől alkalmazandó 3 legfontosabb változás:
A rendelet pontosítja a ráutaló magatartás meghatározását a szerződéskötési esetekben. A szolgáltatók a nem írásban történő szerződéskötéskor is kötelesek egy, a szerződés lényeges tartalmáról szóló írásos dokumentumot átadni az előfizetőknek. Az előfizetők évente egyszer ingyenesen kérhetik a szolgáltatóktól a szerződés – bármely időpontban hatályos – lényeges tartalmáról szóló dokumentum átadását. A szolgáltatóknak a meghirdetett akciós feltételeket és azok módosításait szerepeltetniük kell az ÁSZF-ükben, hogy azok részletei mind az akció időtartama alatt, mind az után egy helyen könnyen megtalálhatók legyenek.
Az előfizetőknek pedig a szerződéskötéstől számított 3 hónapon belül lehetővé kell tenniük a szolgáltató számára a szolgáltatás bekötését, ellenkező esetben megszűnik a szerződés.
Határozott idejű szerződéskötéskora szolgáltatóknak a szerződés megkötése előtt tájékoztatniuk kell az előfizetőt a határozott idejű szerződés teljes időtartama alatt jelentkező, az előfizetőket minimálisan terhelő minden költségről, hogy a szerződést az előfizetők tudatos választással, az előre tervezhető kiadások mérlegelésével köthessék meg. A határozott idejű szerződés lényeges tartalmi elemeit –például az alapvető díjszabást, a szerződés időtartamát – a szolgáltatók csak akkor módosíthatják egyoldalúan, ha valamilyen jogszabályi változás vagy a hatóság döntése erre kötelezi őket, és a határozott idejű szerződést nem lehet majd ráutaló magatartással módosítani.
Kártyás előfizetésnél a szolgáltatók a fel nem használt összeget kérésre kötelesek lesznek visszafizetni, ha a szerződés azért szűnt meg, mert a felhasználó nem töltötte fel az egyenlegét a szerződés szerinti gyakorisággal.
Határozott idejű szerződések esetén bővül a jogkövetkezmények nélküli felmondási esetek köre: az előfizetők akkor is jogkövetkezmények nélkül felmondhatják a határozott idejű szerződést, ha a szolgáltatás minősége hosszabb időn keresztül rendszeresen rossz, a szolgáltató a szerződés lényeges tartalmát jogsértően módosítja – például díjat emel –, vagy a szerződésben szereplő műsorcsatornák közül akár csak egyet is jogsértően kivesz.
A kisebb üzleti előfizetők, például a mikro- és kisvállalkozások szerződéseiben a felek csak a rendeletben tételesen felsorolt rendelkezésektől térhetnek el, annak érdekében, hogy a kis szervezetek a fogyasztókhoz hasonló erős előfizetői jog- és érdekvédelemben részesülhessenek. A nagyobb üzleti előfizetők számára – jobb érdekérvényesítő képességük miatt – az eltérés lehetősége jóval szélesebb körben válik megengedetté.
NMHH-kisfilm: Gondosék bemutatják a lényeges változásokat
A hatóság a roamingdíjak ismertetője után az előfizetői szerződésekkel kapcsolatos új szabályokra hívja fel a figyelmet kisfilmsorozatának legújabb epizódjában, amelyben Gondos Bálint családfő ismerteti közérthetően, milyen új jogi lehetőségekkel érdemes élniük szeptember 1-től, illetve december 1-től a hírközlési szolgáltatásokat használó embereknek. Az új jogszabály a teljes magyar lakosságot és minden vállalkozást, azaz összesen közel 20 millió előfizetői szerződést érint (vezetékes és mobiltelefon, tv- és internetszolgáltatás). A kisfilm a hatóság honlapján, YouTube-csatornáján és közösségi oldalán is megtekinthető; ismertségét az NMHH fizetett hirdetésekben is növeli.
Az NMHH elnökének rendelete egyértelmű partneri helyzetet hoz létre szolgáltató és felhasználó között.Hatékonyabb fellépési lehetőséget teremt a tisztességtelen, az előfizetőknek és a piacnak egyaránt ártó szolgáltatói gyakorlatokkal szemben anélkül, hogy szükségtelenül korlátozná a piacot és az innovációt. Bátorítja a valódi versenyt, emellett javítja a hírközlési piac áttekinthetőségét, frissíti, modernizálja a szabályozást, így a szolgáltatók számára is világos kereteket, korrekt szabályozási környezetet biztosít.
