28 tonna egészség: lendületben az UNIQA Mobil Egészségközpont

UNIQA Mobil Egészségközpontnéven egyedülálló prevenciós és egészségmegőrzési szolgáltatáscsomagot kínál elsősorban a közép- és a nagyvállalatoknak az UNIQA Biztosító Zrt. és partnere, az országos magánrendelő-hálózatot üzemeltető Mediteam Zrt.

Az orvosi célra átalakított kamionnal az ország bármely pontján rugalmasan és költséghatékonyan végezhetők el olyan foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok, szűrések, valamint teljes körű egészségügyi állapotfelmérések, amelyeket a munkaadók korábban dolgozóik utaztatásával, illetve jelentős munkaidő-kieséssel tudtak csak megoldani.

„Az UNIQA Ausztriában a piacvezető egészségbiztosító, és itthon is az élvonalban van, hiszen a magán-egészségbiztosítások területén mi rendelkezünk a legszélesebb termékkínálattal. Stratégiai célunk, hogy a következő években tovább erősödjünk ebben a szegmensben. Ennek egyik fontos állomása a Mobil Egészségközpont elindítása. Vállalati ügyfeleinknek egy újabb, a piacon egyedülálló szolgáltatást teszünk elérhetővé, amelynek révén dolgozóik egészségesebbek lehetnek, ők pedig hatékonyabban működhetnek, ezáltal versenyelőnyre tehetnek szert – hangsúlyozta Othmar Michl, az UNIQA Biztosító Zrt. vezérigazgatója.

Az orvosi szolgáltatások szakmai hátterét a szegedi központú, de országos lefedettségű Mediteam biztosítja,amely jelenleg több mint 800 szerződött partnere 32 ezer munkavállalójának nyújt foglalkozás-egészségügyi alapellátást. Az orvosi szolgáltató vállalat – amely 2014-ben és 2015-ben is az „Év Magánrendelője” díj nyertese – évtizedek óta megbízható szereplője a foglalkozás-egészségügyi piacnak, 2002-től pedig a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának foglalkozás-egészségügyi szakorvosi akkreditált képzőhelye.

A Mediteam szakembereinek közreműködésével „házhoz szállítható” vizsgálatok között megtalálhatók a vérzsír-, vércukorszint-, illetve PSA-méréssel kiegészítettáltalános laborvizsgálati funkciók, elvégezhető a szív-, hasi, kismedencei, illetve nyaki ultrahangvizsgálat, EKG, légzésfunkció, szemészeti kontroll, hallásvizsgálat, valamint bőrgyógyászati ellenőrzés, melanomaszűrés, sőt gerincvizsgálat is.

A program kiegészíthető proaktív egészségmegőrzési elemekkel is: képzett szakemberek felmérik a dolgozók fittségi állapotát,éséletmód-tanácsadást nyújtanak.

A vizsgálatokat világszínvonalú GE Healthcare márkájú ultrahang- és EKG-készülékekkel és egyéb felső kategóriás egészségtechnológiai berendezésekkel végzik el.

„Örömmel vállaltuk az UNIQA Mobil Egészségközponthoz kapcsolódó orvosi feladatok ellátását, hiszen a Mediteam is az állapotfelmérések és prevenciós szűrővizsgálatok széles körű elterjesztésében érdekelt. Célunk, hogy – Nyugat-Európához hasonlóan – itthon is az egészségtudat lépjen a betegségtudat helyébe. Ugyanis ez nemcsak a munkavállalók, de a munkáltatók szempontjából is nagy jelentőségű” – nyilatkozta dr. Nagy Z. Zsolt, a Mediteam Zrt. vezérigazgatója.

Mit mutatnak a számok?

2005 és 2013 között Magyarországon 37,4 millióról 19,8 millióra csökkent a táppénzen töltött napok száma annak ellenére, hogy a foglalkoztatottság emelkedésével bővült a jogosultak köre – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Táppénz, 2005–2013 című átfogó elemzéséből.

Ez alatt az időszak alatt nemcsak a táppénzes napok száma lett kevesebb, de a táppénzes időszak is lerövidült: míg 2005-ben egy beteg munkavállaló átlagosan 30 napot töltött táppénzen, 2013-ban már 6 nappal kevesebbet, mutat rá az összefoglaló.

A KSH adatai szerint a kilenc évig tartó csökkenő trend tavaly fordult meg, amikor az egy évvel korábbi 19,8 millióról 21,6 millióra nőtt a táppénzes napok száma. Ez azt jelenti, hogy 2014-ben naponta átlagosan 59 ezer fő volt táppénzen: ötezerrel többen, mint egy évvel korábban. Mindezzel összefüggésben az OEP táppénzfizetésre fordított kiadásai a 2013-as 58,0 milliárdról tavaly 66,5 milliárdra nőttek.

A Profession.hu HR-portál „Munka és egészség” kutatása szerint ugyanakkor a táppénzes adatok nem adnak hiteles képet a magyar munkavállalók valódi egészségi állapotáról. Az állásportál tavalyi felmérése alapján ugyanis a dolgozók 32%-a félti a munkahelyét, 26%-uknál pedig nem megoldott a helyettesítés, ezért nem élnek a táppénz lehetőségével. Minden tizedik válaszadót pedig a bevételkiesés kényszerít arra, hogy akkor is dolgozzon, ha beteg.

A jelenség negatív következménye nemcsak az egyén teljesítménycsökkenésében mutatkozik meg, hanem például influenzajárvány idején akár egész részlegek munkáját visszavetheti.

„A magyar biztosítási piacon messze az egészségbiztosítás a legkevésbé érett ágazat. A 20–59 éves korosztálynak mindössze 0,6%-a rendelkezik valamilyen egyéni egészségbiztosítással annak ellenére, hogy a terület a 2012-es adóváltozások óta kiemelten kedvezményezett, azaz sem a munkáltatót, sem a munkavállalót nem terhelik semmilyen adó- és járulékterhek sem a biztosítás díja, sem pedig a szolgáltatás után” –mutatott rá Juhos András, az UNIQA Biztosító vezérigazgató-helyettese.

Hozzátette: bár a piac még nem teljesen érzett rá a vállalati gondoskodás e formájának jelentőségére, az UNIQA ennek ellenére szép eredményeket mondhat magáénak. A 2012–14-es időszakban a vállalati kötésű csoportos biztosítások éves átlagban 34,6%-kal nőttek, de a vezérigazgató-helyettes szerint ez továbbra is elmarad a valódi piaci szükséglettől.

Foglalkozás-egészségügyi szakértők szerint a magyar munkavállalók egyharmada a vitálisan kimerült.[1] A munkavégzés minősége pedig nagymértékben függ a jó közérzettől, illetve az azt megalapozó jó egészségi állapottól. A cégek felelőssége nem a gyógyítási tevékenység, hanem az egészség megőrzése, illetve fejlesztése.

„Az egészséges, azaz a fitt munkavállaló biztosíthatja a munkáltatónak a folyamatos és magas színvonalú termelést” – magyarázta Juhos András.

Prof. dr. Karádi István, a Semmelweis Egyetem ÁOK III. Belgyógyászati Klinika igazgató egyetemi tanára, akadémikus előadásában elmondta: két nagy betegségcsoport, a kardiovaszkuláris és a daganatos betegségek a hazai halálokok 80%-90%-át adják. Az előbbi betegségcsoport rizikótényezőinek nemzetközileg ajánlott – tudományos alapokra helyezett – szűrése és hosszú távú, előnyös befolyásolása a kardiovaszkuláris megbetegedések és halálozások ugrásszerű csökkenését eredményezné.  Hozzátette: bár a daganatos betegségek rizikótényezői már kevéssé ismertek, bizonyos genetikai prediszpozíciók korai felismerése előnyökkel járhat.

„A legfontosabb az olyan szűrővizsgálatok tudatos és a lakosság megfelelő csoportjaira való kiterjesztése, amelyek a daganatos betegségek korai, vagy preklinikai – tehát még tüneteket nem okozó – stádiumának felismerését eredményezik, mely ezekben az esetekben nagy százalékban nemcsak a betegség progressziójának lassítását, hanem a végleges gyógyulást is jelentheti”– magyarázta Prof. dr. Karádi István.

A tények beszélnek

A 2014 végén elvégzett és a KSH által közreadott Európai Lakossági Egészségfelmérés adatai szerint a magyar lakosság 80%-a úgy gondolja, hogy a genetikai adottságokon túl az egészség megőrzésének kulcsa a mozgás, a kiegyensúlyozott táplálkozás, a betegségmegelőzés és a szűrővizsgálatokon való részvétel. Az egészségi állapot szubjektív értékelése alapján a lakosság 89%-a elégedett egészségével, vagy legalábbis kielégítőnek tartja azt. A válaszadók61%-a (a férfiak 65, a nőknek csak 58%-a) jónak vagy nagyon jónak ítéli meg egészségi állapotát.

Ezeknek az arányoknak ugyanakkor ellentmondtak az egészségi állapotra vonatkozó kérdésekre adott válaszok, hiszen krónikus betegségről a magyar felnőttek 55%-a számolt be, a vizsgált évben 99%-uk járt háziorvosnál, fogorvosi ellátást a megkérdezettek 93, szakorvosi ellátást a járóbeteg-ellátásban 87, kórházi ellátást 80 százalékuk kapott.

„A lakosság egészségi állapotának felmérési eredményei nagyon függnek a megkérdezettek körétől, hiszen nagyon nehéz az úgynevezett «free living population» vizsgálata, tehát azoké, akik teljesen panaszmentesek és gyakorlatilag csak elvétve jutnak orvoshoz. E csoport véleménye volna igazán releváns, szemben a gyakrabban különféle panaszokkal orvoshoz fordulókéval. Sajnos a magyar lakosság egészségtudatos életvitele – beleértve az ajánlott szűrővizsgálatokon való részvételi hajlandóságot– még jelentős kívánnivalót hagy maga után” – mutatott rá Prof. dr. Karádi István.

Fitt vagy sem?

Az UNIQA Mobil Egészségközpontjának szakemberei május és augusztus között fővárosi és vidéki helyszíneken –városi sportnapokon, fesztiválokon, lakossági fórumokon – vizsgálták a hazai lakosság fittségi állapotát. A 20 helyszínen több mint 1000 önkéntes állapotfelmérés adatainak elemzéséből szintén az látszik, hogyha tisztában vagyunk is a táplálkozás, a megelőzés és a szűrővizsgálatokon való részvétel fontosságával, egészségi és fittségi állapotunk ezt nem tükrözi.

„Az UNIQA Mobil Egészségközpont adatai alapján a megvizsgált nők 76, és a férfiak 78%-ának csökkentenie kellene a testsúlyát, és ehhez többségüknek teljes életmódváltásra is szüksége lenne”– emelte ki a felmérés legszembetűnőbb eredményét Gyenesei Leila világbajnok öttusázó, az UNIQA Biztosító egészségnagykövete.

Gyenesei Leila elmondta, a felmérésben részt vevők mintegy 93%-ának nem volt ideális a testsúlya: 83%-uknak fogynia, 10%-uknak pedig híznia kellene.

Míg kóros alultápláltsággal csak 0,6%-ban találkoztak, addig a vizsgált 1000 emberből 180 kórosan elhízott volt, azaz túlsúlyuknak egészségre ártalmas következményei is lehetnek. A mérésen részt vevő nők 58%-a, illetve a férfiak mindössze 41%-a rendelkezett megfelelő testtömegindexszel.

Érdekesség, hogy a vizsgált nők mintegy felének (42%) a vázizomrendszer erősítése is javasolt, a férfiaknál ez az arány mindössze 13%.

A felmérésen az UNIQA Mobil Egészségközpont állapotfelmérő készülékét használták, amely nyolc érintőpontos elektróda használatával, DSM-BIA technológiával működik, és maximális mérési pontosságot ad.

Az ingyenes állapotfelmérési vizsgálatok – az UNIQA hazai vállalati felelősségvállalási tevékenységének köszönhetően – az év végéig számos fővárosi és vidéki helyszínen folytatódnak.

Kövessen minket a Facebookon is!