Kiemelt szempont az élhető környezet védelme
2008. január 1.-én új környezetvédelmi vonatkozású jogszabályok léptek hatályba. Az ezek kapcsán jelentkező változásokról, illetve egyéb hasznos levegőtisztaság-védelmi információkról adott átfogó tájékoztatást Svehlik Éva, környezetvédelmi ügyintéző.
- Kecskemét Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának hatályos Szervezeti és Működési Szabályzata értelmében, a Hivatal Építéshatósági Osztálya látja el a Jegyző, illetve a Polgármester hatáskörébe utalt zaj- és rezgésvédelmi, valamint levegőtisztaság-védelmi feladatokat. Zaj- és rezgésvédelem vonatkozásában mindig is osztott volt az elsőfokú hatósági jogkör gyakorlása a települési önkormányzatok jegyzői, valamint a területileg illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek között.
- A jelenlegi év elejétől hatályos, a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló új kormányrendelet azonban, nagymértékű változást hozott a zaj- és rezgésvédelmi ügyekben elsőfokú hatósági jogkört gyakorló hatóság illetékességének meghatározásában. 2008. január 1.-től ugyanis a kistérségekről szóló külön jogszabályban meghatározott kistérség székhelye szerinti települési önkormányzat jegyzője látja el a kistérség valamennyi településén jelentkező és a jogszabály alapján jegyzői hatáskörbe utalt elsőfokú zaj- és rezgésvédelmi feladatokat.
- Esetünkben ez azt jelenti, hogy a Kecskeméti Kistérség valamennyi településén, - szám szerint Kecskemét közigazgatási területén túl 17 településen (Ágasegyháza, Ballószög, Felsőlajos, Fülöpháza, Helvécia, Jakabszállás, Kerekegyháza, Kunbaracs, Ladánybene, Lajosmizse, Lakitelek, Nyárlőrinc, Orgovány, Szentkirály, Tiszakécske, Tiszaug, Városföld)
- Kecskemét Megyei Jogú Város Jegyzője az elsőfokú hatósági jogkör gyakorlója a zaj- és rezgésvédelmi ügyek tekintetében. Mint ahogy már említettem, a zaj- és rezgésvédelem vonatkozásában a hatáskör gyakorlása, tevékenységtől függően osztott a felügyelőség, illetve Jegyző között, azt pedig, hogy mely esetekben mely hatóság jogosult eljárni, a kormányrendelet tartalmazza.
- A korábbiakhoz képest változás következett be abban is, hogy míg 2007. december 31.-ig a Jegyző hatáskörébe tartozó elsőfokú zajvédelmi ügyek esetén az ügyfelek jogorvoslati kérelmét a Dél-Alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Bács-Kiskun Megyei Kirendeltsége bírálta el, 2008. január 1.-től Kecskemét vonatkozásában az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség-, míg a Kecskeméti Kistérség egyes településein a Dél-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség illetékes.
- Azokban a 2008. január 1. után indult, zajjal járó tevékenységekre irányuló hatósági engedélyezési eljárásokban, ahol a környezetvédelmi hatóság szakhatóságként jár el, az eljáráshoz benyújtott dokumentációnak zaj elleni védelemről szóló munkarészt kell tartalmaznia. Ezen munkarész tartalmi követelményeit a kormányrendelet 2. sz. melléklete tartalmazza.
- Eddig is elő volt írva, hogy a környezeti zajt előidéző üzemi vagy szabadidős zajforrásra vonatkozóan a tevékenység megkezdése előtt, annak üzemeltetője köteles a környezetvédelmi hatóságtól zajkibocsátási határérték megállapítását kérni és a határérték betartásának feltételeit megteremteni. A határérték megállapítására szolgáló formanyomtatvány formája magasabb szinten ez év elejéig nem volt szabályozva, az a helyi rendelet mellékleteként volt megtalálható.
- A szintén új, 2008. január 1.-én hatályba lépett KvVM rendelet – a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet - 2. sz. mellékletként ezt a hiányosságot orvosolta. Továbbá tartalmazza a szintén új, korábbiakban nem létező „Jelentés” elnevezésű formanyomtatványt, melyen az üzemeltetők az üzemi, szabadidős zajforrás zajkibocsátásának megváltozásáról adhatnak jelentést, mely változásjelentés alapján amennyiben szükséges a hatóság a meglévő határozatot módosítja, vagy visszavonja, illetve új kibocsátási határértéket állapít meg. Ezen formanyomtatványok Kecskemét város honlapján is megtalálhatóak.
- Azokról az esetekről, amelyekről a magasabb szintű jogszabály nem rendelkezik, vagy amelyeknél felhatalmazást ad a helyi szinten való szabályozásra, ott a helyi rendelet szabályai a mérvadóak. A fent említett jogszabályok változása következtében a környezetvédelem helyi szabályairól szóló rendelet zajvédelmi fejezeteinek módosítása jelenleg folyamatban van (pl. közterületi rendezvényekkel kapcsolatos eljárásmód, mobil hangosítás engedélyezése stb.).
- Tájékoztatásul kívánjuk közölni Kecskemét város lakóival, hogy a városunk területén tervezett jelentős környezeti hatással járó beruházásokkal kapcsolatos információk közlemény formájában – melyek esetében a Felügyelőség az engedélyezést lefolytató hatóság és az érintett település Jegyzője, mint szakhatóság, és mint a közzétételéért felelős működik közre - Kecskemét város honlapján, valamint a Városháza épületében a hirdetőtáblán megtalálhatóak. A Felügyelőség által megküldött előzetes környezeti vizsgálati dokumentáció pedig az Építéshatósági Osztály Környezetvédelmi részlegén minden alkalommal megtekinthető az I./42. irodában.
- A környezet védelmének általános szabályairól szóló jogszabály - 1995. évi LIII. törvény – előírja, hogy a települési önkormányzat képviselő testületének hatáskörébe tartozik az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályok rendelettel történő szabályozása. A környezetvédelem helyi szabályairól szóló 8/2002. (II. 11.) sz. rendelet tartalmazza az ide vonatkozó szabályokat. Tekintettel arra, hogy az utóbbi időszakban számos esetben fordult elő erre vonatkozó információ kérése, ezért azokat az alábbiakban összefoglaljuk: avar- és kerti hulladék: falomb, nyesedék, egyéb növényi maradványok (továbbiakban kerti hulladék).
- Avar és kerti hulladék ártalmatlanítása elsősorban komposztálással történhet. A város azon részein, ahol a fentiekben leírtak szerinti ártalmatlanítás nem oldható meg és égetése is tilos, az avart és kerti hulladékot a szelektív hulladékgyűjtés bevezetéséig háztartási hulladékgyűjtő edénybe kell elhelyezni. Az ingatlan előtti közterületen összegyűjtött avart a Városgazdasági Kft. emblémájával ellátott hulladékgyűjtő zsákba kell elhelyezni. Családi házas és kertgazdálkodási, (zártkerti) övezetben a kerti hulladékot (nyesedéket) égetni csak október 1. és április 30. között lehet.
- Az égetést kizárólag szélcsendes időben, 9 és 17 óra között lehet végezni. A város teljes közigazgatási területén tilos avart égetni a Munka Törvénykönyvében meghatározott munkaszüneti napokon, továbbá vasárnap. A Kiskörúton belül, továbbá a Kis- és Nagykörút között a többszintes, valamint a tömör, városias beépítésű övezetekben és a város közterületein egész évben tilos az avar és kerti hulladék égetése. Ezekben az övezetekben az avart és kerti hulladékot a kommunális hulladékgyűjtő edényekbe kell elhelyezni.
- Avart és kerti hulladékot csak olyan helyen és területen szabad elégetni, ahol az égetés hősugárzása a személyi biztonságot nem veszélyezteti, vagyoni és környezeti kárt nem okoz.
- A tűz őrzéséről és veszély esetén annak eloltásáról a tűz gyújtója köteles gondoskodni. A tűz helyszínén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg az eloltható. Közút és vasút szélétől 50 m-en belül avart, és kerti hulladékot nyílt téren égetni tilos. Az elégetendő avar és kerti hulladék nem tartalmazhat más háztartási, illetve ipari eredetű hulladékot (műanyag, gumi, PVC, stb.).
(Forrás: kecskemet.hu)
