Januártól emelkedhet az adjunktusok és a tanársegédek bére

Januártól az adjunktusok bére 32 százalékkal, a tanársegédeké 25 százalékkal növekedhet - jelentette be sajtótájékoztatón Palkovics László felsőoktatási államtitkár szerdán Budapesten.

Palkovics László a Felsőoktatási Kerekasztal ülése után az MTI kérdésére elmondta: a béremelés költsége 13 milliárd forint, ebből 6 milliárdot a központi költségvetésen belüli átrendezéssel teremtenek elő, további 5 milliárd az intézményeknél felszabaduló belső forrásokból áll majd rendelkezésre.

Kiemelte: 2008 óta a felsőoktatásban a bértábla nem változott, a jövedelemszint ugyan módosult, csaknem 20 százalékkal, de ennek az intézmények közötti és belüli eloszlása nem volt egyenletes. Jelezte: a módosítással az adjunktusok bére 70 ezer, a tanársegédeké 40 ezer forinttal lehet magasabb.

A javaslatcsomag, amely tartalmazza a felsőoktatási törvény módosítását, a doktori képzés átalakítását is, október 20-án kerül a kormány elé. A mostani előterjesztés egy komplex javaslat első eleme, a bérrendezés 2018-tól a teljes felsőoktatási rendszert érintené - közölte az államtitkár.

A kerekasztal ülésén tárgyaltak a doktori képzés átalakításáról is, amelynek értelmében a képzési idő három évről négyre nőhet, és aaz első kétéves képzési szakasz után a hallgatóknak komplex vizsgán kellene számot adniuk tudásukról.

Növekedhet a doktori ösztöndíj összege is, a mostani 102 ezer forint ugyanis meglehetősen alacsony - mondta Palkovics László, aki jelezte: az első két évben ennek az összegnek a 150 ezer, a második két évben 200 ezer forintra emelését javasolják.

Kifejtette: a változások részeként meghatározzák a konzisztóriumok eljárásrendjét, a tagok jelölésének, kiválasztásának pontos folyamatát. Módosulhat a felvételi rendelet, a jelenlegi 280 pontos minimális ponthatár nem emelkedik tovább. Egy további 20 ponttal történő emelés ugyanis már olyan ugrást jelentett volna, amire nincs szükség - mondta az államtitkár.

Bódis József, a Magyar Rektori Konferencia elnöke a tanácskozás után nem ítélte túl sikeresnek \"szereplésüket\". Azt mondta, most egyetlen javaslatukat sem fogadták el, ugyanakkor az előzetes munkálatok során több kezdeményezésük is beépült.

Az alkalmazott tudományok egyetemének új kategóriaként való megjelenítését támogatták, de szerintük az félreértésre adhat majd okot, hogy ez az új intézmények nevében nem jelenik meg - ismertette. A konzisztórium tagjainak kiválasztása és a javaslattételi jog körül bizonytalanságok vannak - tette hozzá, majd kitért arra, hogy a kancellári rendszerre több helyen a megosztottság jellemző. A konzisztórium működése szerinte ezt csökkenthetné, de ehhez szükség lenne arra, hogy a szervezési, titkársági feladatokat a rektori hivatal intézze.

Közölte, a bérfejlesztést üdvözlik, azt különösen, hogy ez a fiatal korosztály jelentős részét eléri. Ugyanakkor rossz üzenet, hogy ez a felsőoktatási intézmények legnagyobb presztízsű oktatóira, az egyetemi tanárokra nem terjed ki - mondta, és utalt arra az ígéretre, hogy ez 2018-ban, a második lépcsőben megtörténik.

Bódis József a doktori képzés átalakítását pozitívan értékelte, ez szerinte lényegesen nagyobb eredményességet hoz, és minőségi előrelépést is jelent majd.

Tőrös Szilárd, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke üdvözölte a bérrendezésre vonatkozó bejelentést.

Jelezte: támogatják a fokozatszerzés hatékonyságát segítő terveket, a differenciált ösztöndíjat, a képzési idő növelését a doktori képzésben. Azt viszont rossz ötletnek nevezte, hogy a disszertációt be nem nyújtók miatt a kutatóhelyet forráskivonással büntessék. Az sem világos - folytatta -, hogy mikor és melyik törvényben történik meg az oktatói bértábla további módosítása.

Gulyás Tibor, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke fontosnak nevezte, hogy a fiatalokat megfelelően motiválják és a minőségi értékelés szempontjai is megjelenjenek. Külön kiemelte az oktatói munka hallgatói véleményezését.

A doktori képzésre vonatkozó javaslatokról elmondta: a doktoranduszok álláspontját jelentős részben tartalmazza az előterjesztés. Megköszönte, hogy az ösztöndíj emelése elindul, szerinte a struktúraváltás beválthatja azokat a reményeket, hogy a képzés minősége rövid időn belül javul.

Kitért arra, hogy a minimum ponthatár emelése nem eredményezné a minőség további javulását. A tanulmányi átlag alapján történő átsorolással összefüggésben közölte: abban állapodtak meg, hogy azt folyamatosan emelkedő módon, 2017-től vezetnék be, és rendszeresen megnézik, milyen hatással van a felsőoktatási intézmények működésére. A változtatások értelmében bizonyos területen 2,25, illetve 2,5 lenne ez az átlag.

Az ülésen beszámoló hangzott el a gólyatáborokról, és az elnök arról adott tájékoztatást, hogy ezeket idén jól összehangoltan, problémamentesen bonyolították le az intézmények.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke megállapította: a gazdaság oldaláról azt látni, hogy a koncepció bevezetése napról napra megvalósul, és az is látszik, hogy az élet igazolja a helyességét. A kancellárok munkába állítása stabilizálta a felsőoktatási intézményeket, forrásokat szabadít fel, és ebből eredően bért lehet emelni - jegyezte meg.

Kövessen minket a Facebookon is!