Korai ünnep: miért pont most volt húsvét?
A XXI. század legkorábbi húsvétját ünneplik 2008-ban; ennek a naptárban mozgó egyházi ünnepnek az időpontja március 22. és április 25. közé eshet, de március 22-én nem lesz húsvét ebben az évszázadban. Húsvétkor Jézus kereszthalálból való feltámadását ünnepli a kereszténység, amelynek időpontját a Krisztus...
halála utáni néhány évszázadban sok vita övezte. Végül Kr. u. 325-ben a niceai zsinat döntött arról, hogy húsvét a tavaszi napéjegyenlőséget, azaz március 21-ét követő első telehold utáni vasárnapra essen. Akkor, ha március 21-re, a tavaszi napéjegyenlőség napjára esik a telehold, akkor is az ezt követő vasárnap van húsvét.
Jézus kereszthalála akkor történt, amikor a zsidók peszah ünnepére készültek, ezért a mai napig közel esik egymáshoz ez a két vallási esemény, ugyanakkor a húsvét és a peszah soha nem esik teljesen egybe.
A húsvét a hold járásához kapcsolódik, ahogy a zsidók is a hold fázisaihoz kötötték a különböző eseményeiket. Ennek megfelelően a zsidók peszah ünnepe az Egyiptomból való szabadulásra emlékeztet, amely a tavaszi napéjegyenlőség utáni teleholdra esett. Ennek ünneplésével alakult ki az egyistenhiten alapuló izraeli identitástudat. A zsidó vallás szerint Isten parancsolatára ünneplik ebben az időszakban a peszahot, amikor a kivonulásra emlékeznek, és míg állt a templom Jeruzsálemben, bizonyos terményekből, így például árpából ilyenkor mutatták be az úgynevezett első áldozatot, mintegy hálaadásként az Egyiptomból történő szabadulásért.
A holdhónapok számítása egyébként arra vezetett, hogy mintegy három évente egy-egy szökőhónapot kellett a naptárba iktatni, mert a holdhónapok csak 29 vagy 30 naposak, így egy idő után a 365 napból álló évhez képest lemaradásba kerülnek. A zsidó naptár szerint Niszan hónap 14. napjára esett Krisztus keresztre feszítése, míg feltámadása Niszan 16-án, vasárnap történt.
A kereszthalálkor a Biblia is ír arról, hogy nappali sötétség következett be, ami viszont nem lehetett napfogyatkozás, mert az csak újholdkor következhet be, Jézus halála azonban nem ekkor, hanem teleholdkor történt.
Miért locsolkodunk?
A locsolkodás eredetének tisztázásában a husvetvaro.hu segít: a megöntözés pogány és keresztény elemeket, mondanivalót egyaránt tartalmaz. A locsolás kapcsolatban áll az emberiséggel csaknem egyidős termékenységkultusszal, ugyanakkor a vízzel való meghintés utal a keresztség jelére és tartalmára. A szokás napja húsvét hétfő, amelyet valamikor vízbevető, vízbehányó hétfőnek neveztek, ami utal a locsolás egykori módjára, ugyanis gyakran erőszakkal a kúthoz, vályúhoz hurcolták a lányokat, és vödör vízzel zúdították rájuk a vizet. (Ez némileg humánusabb a negyvenkét forintos „kölnivel” történő bőséges locsolásnál.)
(forrás: kecskenet.hu)
