Túzok élőhelyek kalapács alatt
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a WWF Magyarország és a Magyar Természetvédők Szövetsége természetvédelmi feladataira figyelmezteti Fazekas Sándor minisztert, hogy alkotmányos kötelessége keretében ne adja hozzájárulását a kiemelten fontos természeti oltalom alatt álló területek magánosításához.
Magyarországon 4,3 millió hektár szántó található, ebből 520.000 hektár tartozik a Natura 2000 hálózatba. Ezeken a területeken az európai közösségi szabályozás értelmében – és a közjólét érdekében – olyan területhasználatot kell folytatni, amely összehangolja a mezőgazdasági termelés szempontjait a természeti örökség, elsősorban a szántóföldet is élőhelyül használó védett állatfajok megőrzésével.
A fokozottan védett túzok, e világszerte ritka és veszélyeztetett madárfaj nemzeti büszkeségünk. Elterjedési területének egyik legfontosabb régiója a Kárpát-medence. Elsődleges élőhelyét a megfelelő gazdálkodás mellett megőrzött gyepek és szántók jelentik, ezért kiemelt élőhelyeit szabályok óvják, amelyek előírják a faj igényeit és életfeltételeit figyelembe vevő gazdálkodást.
„A túzok ún. esernyőfaj, ami azt jelenti, hogy a számára kedvező területhasználat számos egyéb természeti érték megőrzését is szolgálja. A mezőgazdasági tájak teljes élővilága szempontjából kedvező hatású, környezetkímélőbb, fenntartható földhasználat egészségesebb élelmiszerek termelését is jelenti, ami a társadalom, az emberek alapvető érdeke” – mondta Halmos Gergő, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület igazgatója.
A Kiskunság, a Hevesi Sík és a Mosoni-sík a legfontosabb szaporodóhelyek közé tartozik, ahol több ezer hektár állami tulajdonban álló Natura 2000 földterület kerülhet magánkézbe.
Állami tulajdonú Natura 2000 területek haszonbérbe adása esetén kormányrendelet írja elő, hogy a természeti állapot megőrzését vagy javítását szolgáló földhasználat valósuljon meg a területen. Azzal, hogy ezek a területek magánkézbe kerülnek, az állam közvetlen – tulajdonosként történő – beavatkozási lehetősége megszűnik, így az állam a földjeivel együtt a természeti értékek megőrzését segítő tulajdonosi jogait is elveszíti.
Ez a lépés a védettségi szint csökkenését okozhatja – ahogyan ezt a hazai civil szervezetek számos alkalommal elmondták már.
http://wwf.hu/egyeb-termeszetvedelem_/1/nincs-osszhang-a-termeszetvedelemben
http://wwf.hu/media/file/1445423872_FazekasS_foldeladas_elso_level.pdf
http://wwf.hu/media/file/1445415012_FazekasS_foldeladas_2015_10_21_vegleges.pdf
A természetvédelem és a földhasználat összehangolása nem mentes a konfliktusoktól, hiszen a természetkímélő gazdálkodás az üzemszerűen alkalmazott termelési módszerek átalakítását igényelheti. Ezért gyakran kerülnek a természetvédelmi szabályozások – köztük a Natura 2000 hálózat – górcső alá. Ilyen háttér mellett a természetvédelemért is felelős földművelésügyi miniszternek tisztában kell lennie azokkal a veszélyekkel, amiket kiemelten értékes Natura 2000 területek magánkézbe adása okozhat.
„A döntéshozók nem hagyhatják figyelmen kívül a természeti erőforrások védelmének szempontjait. Az egészséges környezethez való alapjog ezzel ismét a rövidtávú gazdasági érdekek és a magánérdekek alá kerülne, amelynek árát hosszú távon a társadalom egésze fizeti meg”– nyilatkozta Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetségének ügyvezető elnöke.
„A természeti erőforrások védelme olyan országokon átívelő társadalmi közérdek, melyet nemzetközi egyezmények is biztosítanak. A Natura 2000 hálózat az Európai Unió természetvédelmi megállapodása, mely a környezeti kárt okozó döntéseket kötelezettségszegési eljárással szankcionálja. Így amellett, hogy a természeti értékek, és ezzel a hosszú távon a közjólét is sérül, uniós szintű retorziókra, kötelezettségszegési eljárásokra lehet számítani” – hívta fel a figyelmet Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója.
