Felfüggesztett az élve mumifikált kutyáért
Hat hónap fogházra ítélte két évre felfüggesztve a bíróság azt a férfit, aki napokig étlen-szomjan tartotta kutyáját egy sötét helységbe zárva. Az állat gyakorlatilag élő múmiává aszott össze, el kellett altatni. A büntetés mértéke, bár nem több mint a könnyű testi sértésnél kiszabható, az állatvédelem szempontjából mégis precedensértékű. ...
A tiszakécskei rendőrök május 18-án lakossági bejelentés alapján vonultak ki az állatkínzás helyszínére, ahol a terepszemle után azonnal értesítették a kecskeméti Mentsvár az Állatokért Alapítvány állatvédelmi őrszolgálatát. A látványtól még azok az állatvédők is elborzadtak, akik rendszeresen járnak ki hasonló esetekhez: a kutya már nem mozgott, életjelet alig adott, szemei a kiszáradás miatt kifolytak, a napok óta tartó kínlódás következtében teste megmerevedett. Azonnal állatorvoshoz szállították, de már nem lehetett rajta segíteni, „kényszerű elaltatásra” volt szükség.
Különös kegyetlenség
Az állat gazdája azt mondta, azért tartotta egy ablaktalan helyiségben bezárva az állatot, mert „szökős” volt. Arra a kérdésre azonban nem tudott válaszolni, hogy ennek ellenére miért nem adott neki élelmet és vizet. Tettét később a rendőrségen beismerte, ezt követően az ügyészség gyorsított eljárásban hozta meg a jogerős ítéletet: hat hónap fogház két évre felfüggesztve. Az ügyész az ítélet kapcsán megjegyezte, hogy az elítélt a büntetlen előéletének köszönheti, hogy nem kapott letöltendő börtönbüntetést.
A „különös kegyetlenség” kitétel az állatkínzásra kiterjesztve még nem szerepel a magyar állatvédelmi törvényben. Ez a két szó pedig elég lenne ahhoz, hogy az ilyen kegyetlen módon elkövetett állatkínzásoknál a végrehajtásra is sor kerüljön, azaz tényleges 1-3 évig terjedő börtönbüntetést tudjon kiszabni a bíróság. Marad tehát a felfüggesztett börtön a könnyű testi sértés büntetési tételével. Vagyis egy állat megkínzása, elpusztítása a jogban egyenértékű azzal, ha egy ember a vita hevében pofon üti a másikat.
Összefogásra és új szabályozásra van szükség
Ennek ellenére a kecskeméti Állatvédelmi Őrszolgálat precedensértékűnek tartja az ítéletet, hiszen állatkínzás ügyében ezidáig elenyésző számú hasonló született. A közelmúltban például mindössze 90 ezer forint büntetést róttak ki egy nőre, aki 10 napig hagyta étlen-szomjan két kutyáját, az egyiket egy melléképületbe zárva, a másikat kétméteres láncon egy fához kötve. Az állatokat a hatóság közbelépése mentette meg.
Az állatkínzásos esetek felderítéséhez, a méltó büntetés kiszabásához szükség van jó érzésű emberekre, akik ilyen eseteket tapasztalva bejelentést tesznek a rendőrségen vagy a helyi állatvédő szervezeteknél. Szükség van a rendőrség hatékony munkájára, és amire még nagy szükség lenne: megfelelő ellenőrzési szervre, mely ez esetben az Állatvédelmi Őrszolgálat. Hiányzik egy szigorú, országos ebtartási rendelet is, amelyet Magyarországon egyelőre önkormányzati helyi rendelet helyettesít.
Pedig akkor az önkormányzatok helyett egyből a rendőrség intézhetné - állatvédő egyesületekkel közreműködve - a nem megfelelően tartott állatok elkobzását, és gazdáik felősségre vonását.
(Forrás: fn.hu)