Ételadomány a kecskeméti görögkatolikusoktól
Képgaléria
Menüként húslevest és sajtos-tejfölös tésztát szolgáltak fel. A vegyes zöldségek és különféle „pulykaalkatrészek” nemes ízeit Domján Balázs és Nagy Ervin önkéntes szakácsok, az intézmény régi barátai csalogatták ki a gondosan megválogatott alapanyagokból. A második fogás Kispatakiné Szénási Melinda önkéntes munkatárs érdeme. László atya köszöntőjében elmondta a nehézsorsú embereknek: Jézus azt tanítja, hogy ti is úgy szeressétek egymást, ahogy én szerettelek benneteket. Az embernek mindent meg kell tennie azért, hogy a szeretetet ki tudja bontakoztatni egymás felé. Az lenne a legjobb, ha nem kellene ilyen ebédeket adni, hanem mindenki maga tudná előteremteni saját megélhetését. De amíg erre nincsen lehetőség, a krisztusi egyházakra és közösségeikre mindig, mindenhol, feltétel nélkül számítani lehet.
„…Jöjjetek, Atyám áldottai, örököljétek a világ kezdete óta számotokra elkészített országot. Mert éheztem, és ennem adtatok, szomjaztam, és innom adtatok, jövevény voltam, és befogadtatok, mezítelen voltam, és felruháztatok, beteg voltam, és meglátogattatok, börtönben voltam, és eljöttetek hozzám.” (Máté Evangéliuma 25, 34-35)
László atya gyülekezeti életükről szólva kifejtette, hogy a görögkatolikus közösségek a keleti egyház világosságában élnek, Magyarországon mintegy kétszázezren, főképp az ország északi-, északkeleti részén, illetve szórványban szinte mindenütt. Trianon óriási veszteséget okozott a hazai Görögkatolikus Egyháznak – emlékezett a múltra Feczák László. – „1920 előtt több mint kétmillióan voltunk Nagy-Magyarországon, utána alig lettünk kétszázezren. Kecskeméten ez idő tájt 227-en vallották magukat görögkatolikusnak, mostanság helyileg mintegy 500 lelket számlálunk, megyei kitekintésben szórványban vagyunk jelen.” Nagy örömünkre szolgál, hogy Ferenc pápa nemrégiben a Hajdúdorogi Egyházmegyét önálló metropóliává emelte, vezetője, Kocsis Fülöp addigi püspök pedig érsek-metropolita rangot kapott. – teszi hozzá. Ami a kecskeméti görögkatolikus közösség lelki életét illeti, minden vasárnap 10 órai kezdettel mutatnak be Szent Liturgiát a széchenyivárosi Szent Család Plébánia kápolnájában, hétköznap a Barátok templomában tartják istentiszteleteiket. Lelki fejlődésükről, létszámbeli gyarapodásukról szólva László atya rámutatott: hét esztendeje 91-en voltak, mára meghaladja a 230-at az elérhetőségek száma. Mindezen túlmenően – a város rohamtempóban fejlődő gazdaságának köszönhetően – egyre több görögkatolikus vallású ember költözik Kecskemétre, akik szinte automatikusan kapcsolatba lépnek velük. A kecskeméti eklézsia mára beépült a város kulturális közéletébe, így gyakran nyílik lehetőségük hitelveik kinyilatkoztatására (evangelizációra). Más gyülekezetekből nem „csábítanak” híveket; azok felé fordulnak, akik még sehová nem tartoznak, illetve személyesen is felkeresik mindazokat, akik felmenőit egykor hívőként tartotta nyilván a Magyar Görögkatolikus Egyház. Ennek (is) köszönhetően egyre több fiatal jelenik meg istentiszteleteiken: tizenévesek, ifjú házasok, szülők kisgyermekekkel. Saját templommal mindeddig nem rendelkeztek, de Istennek hála rövidesen önálló misézőhelyet vehetnek birtokba, melynek felújításához nagylelkű adományozók segítségét várják, és önkéntes munkára jelentkezőket is szívesen fogadnak.
Szöveg: Tódor Norbert / fotók: Mátyus István
