A Jóban Rosszban sztárjai osztottak ebédet a Wojtyla Házban

A TV2 közkedvelt szappanoperájának három – köztük egy kecskeméti származású – szereplője látogatott el a Wojtyla Ház sorsközösségéhez hétfőn délben. A vendégek Borzák Tibor újságíró vezetésével beszéltek önmagukról, a Jóban Rosszban sorozat, és a forgatások kulisszatitkairól a Karol Wojtyla Barátság Központ belvárosi népkonyhájának „pódiumán”. A találkozó alkalmával ebédet osztottak Hegede István helvéciai kertész, és – ami a süteményt illeti – az egyik szereplő, Nagy Rebeka szüleinek felajánlásával, majd egy hatalmas meglepetéssel szolgáltak a szegénysorsúaknak. Végül még arra is szántak időt, hogy az intézmény rászoruló gondozottaival ebéd közben beszélgessenek, autogramot adjanak, közös fotózáshoz „modellt álljanak”. (Fotók: Mátyus István)

Bozsó Péter (sorozatbeli nevén Szlávik Jenő hadnagy, magánnyomozó), Posta Lajos (alias Müller Ottó százados, nyomozó), és Nagy Rebeka (Halmos Adélt, a nyomozóként dolgozó Gabi lányát alakítja) érkezett fél tizenkettőkor a népkonyha ebédlőjébe. „Megjött a rendőr…” – ismeri fel az egyik gondozott Posta Lajost.

- „Együtt kezdtük most már több mint tíz éve. 2005. június 4-én volt az első forgatási napunk. Úgy tudjuk, a „Wojtyla” is 2005-ben alakult. Először hét napra terveztek velünk, megtetszettünk, utána azt mondták, maradhatunk. Azóta együtt vagyunk – meséli Bozsó Péter az ebédre váró szegényeknek.

A karakterekről ezt mondta: nem lehetett választani közöttük. Jól megírt figurák, csak mindig történik velük valami. Az, hogy hogyan játsszuk el, már a mi dolgunk; „Hozzá kell rakni magunkat”.

„Egyébként szeretjük csinálni.” Jól érzik magukat forgatás közben. Baráti viszonyban vannak egymással. Mindenkire ez jellemző. Forgatások tekintetében nagyjából egy hónappal vannak „előbbre”.

- Nem lestük el, hogyan kell „rendőrködni”, ugyanis ez egy szakma. „Olyanokat kerestek, hogy az egyik okos legyen, a másik szép. Nálunk ez a kettő összejött. – jegyzi meg viccesen Posta Lajos.

Nagy Rebekától sem esik távol a rendőri hivatás, ugyanis szülei is ezt a pályát választották – így „folyamatos kontrol alatt vagyok” – mondja. Hogyan kerültél a sorozatba Kecskemétről? – kérdezi Borzák Tibor Rebekától. – A Katona József Gimnáziumban tanultam, ott találkoztam az egyik régi szereplővel, Ripka Kálmánnal – kezdte válaszát a sorozatbeli Adél. – Ő vitt fel egyszer a stúdióba, és bekerültem a sorozat adatbázisába. Tavaly januárban hívtak, hogy lenne egy szerep. Casting, majd próbafelvételek következtek. Májusban hívtak, hogy enyém a szerep. Azóta nagyon megváltozott az életem; felköltöztem Pestre, dolgozom, színiakadémián tanulok. Teljesen felfordult az életem.

- Mi mindig csak a saját jeleneteinket kapjuk meg. Nem kötik az orrunkra, és nem is olvassuk, hogy a többi szereplő mit játszik, mi történik velük egy helyszínen – engedett bepillantást a forgatások légkörébe Bozsó Péter.

Borzák Tibor: Mennyit dolgoztok egy héten? – Reggel nyolctól akár este tízig. A szöveget egy héttel előtte kapjuk meg. – válaszolja Posta Lajos.

Nem igazán szerettem tanulni, most meg itt vagyok 42 évesen, és forgatás után minden estémet azzal töltöm, hogy tanulom a szöveget. Röhögnek is rajtam a szüleim… – mondja Bozsó Péter. – A pontosság pedig különösen fontos. Nem lehet „csúszni”, mert nincs idő állandóan újra és újra felvenni egy jelenetet, ugyanis sok színész este még színházban is fellép. Nem lehet kifutni az időből. Azokat a kollégákat hívják, akik megbízhatóak, akik ha kell, már reggel hétkor ott vannak a forgatásokon – és ezt teszik hosszú éveken keresztül – tette hozzá.

- Érdekesség, hogy egy másfél perces jelenet felvétele 25 percet vesz igénybe. – így Posta Lajos. – De olyan jelenet is volt, amelyet tizenötször vettek fel, mert egyszerűen nem sikerült. – vette át a szót Bozsó Péter.

Hogyan kerülhet ki valaki a sorozatból? – Tehetséges színészek is kikerülhetnek a sorozatból, mert minden különösebb ok nélkül úgy alakul a sztori, hogy egyszerűen „kiírják őket”. Esetleg rövid a szerep. Később akár vissza is kerülhetnek, ha a forgatókönyvírók úgy „csavarják” a történetet – mondja egyikük.

- Mennyire vált az életetek részéve a sorozat? Bozsó Péter egyszer kutyát sétáltatott az utcán. Egy idős hölgy észrevette és kiszaladt elé. „Maga nyomozó, betörtek hozzám, nézze meg – mondja nekem a hölgy.” Segíteni akart, bement, megnézte a helyszínt és közölte vele, hogy hívjon gyorsan „igazi” rendőrt. – De hát maga már itt van! – így szólt a hölgy. „Itt lakom két utcára, csak kutyát sétáltattam, színész vagyok. Hát erre nagyon meglepődött.”

Az irigységet firtató kérdésre Rebeka válaszolt: - „Nem mondják, de éreztetik…”. A többiek is jelezték: „be-beszólogatnak” nekik utcán, boltban, itt-ott.

Posta Lajosról végül kiderült, gyerekkorában papnak készült. Lettem is – mondta –, Tália papja: színész.

Ezután jött ám csak az igazi meglepetés. A sztárok oly jól érezték magukat a Wojtya Ház szegényei között, hogy meghívták az egész közösséget egy forgatási napra a budapesti filmstúdióba. Megnézhetik, hogyan megy ez valójában – ígérte Posta Lajos a zsúfolásig megtelt ebédlőben.

Hegede István felajánlásával – aki a ház aktív szponzora kezdetektől fogva – burgonyafőzelék főtt a bográcsban. Mellé négy tojás dukált minden elesett embernek. No meg sütemény – Rebeka szüleitől.

Kövessen minket a Facebookon is!