Megnyílt a VIII. Kortárs Keresztény Ikonográfiai Biennálé

A megnyitó házigazdája, a program levezetője ifj. Gyergyádesz László művészettörténész, Móra Ferenc-díjas főmuzeológus, a biennále alapító kurátora, a Kecskeméti Katona József Múzeum Képzőművészeti Gyűjteményének vezetője volt. A kiállítást Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár nyitotta meg. Majd a díjak átadása következett.

A Magyar Művészeti Akadémia Képzőművészeti Tagozatának szakmai különdíját Kustár Gábor debreceni szobrászművésznek Aknay János Kossuth- és Munkácsy-díjas festőművész, az MMA rendes tagja, a MAOE elnöke adta át.

Kecskemét MJV város díját Zelenák Katalin Budapesten élő kárpitművésznek Szemereyné Pataki Klaudia Kecskemét Megyei Jogú Város polgármestere adta át.

A zsűri erkölcsi díjait Széles Judit Ferenczy Noémi-díjas textilművésznek, Olescher Tamás MMA tagozati díjas festőművésznek, Tápai Nóra textilművésznek és Varga József Zsolt festőművésznek a zsűri elnöke, ifj. Gyergyádesz László adta át.

A műsorában közreműködött az Aurin Leánykar, vezényelt Durányik László Csokonai-díjas karnagy.

Ifj. Gyergyádesz László a megnyitón a következőket mondta:

- Az elmúlt 16 év során a Kecskeméti Képtár (jelenlegi nevén a Kecskeméti Katona József Múzeum képzőművészeti gyűjteménye) fő tevékenységi és gyűjtőköre a keresztény tematika jegyében alakult. A biennálékhoz kötődően ugyanis sikerült - elsősorban a művészek felajánlásainak köszönhetően - egy, a nem egyházi fenntartású magyarországi múzeumokban ma még egyedülállónak tekinthető, speciális gyűjteményi egységet is létrehozni Kecskeméten. Ebből a folyamatosan növekvő, jelenleg már 355 tételnyi kollekcióból több helyen is bemutathattunk egy-egy válogatást a kortárs hazai keresztény tematikájú művészet legjobb alkotásaiból, így a legutóbb, 2015-ben például a budapesti Szent István Bazilika lovagtermében, ahol több mint 56 ezren tekintették meg. A gyűjtemény szerencsére tovább növekszik, a nyolcadik biennáléra beadó művészek előzetes felajánlásainak köszönhetően legalább 44 alkotással fog gyarapodni, ami azt is mutatja, hogy 2016-ban is hatalmas érdeklődés kísérte a biennálét. Aktuális felhívásunkra ezúttal 222 művész 222 alkotást adott be, amiből a zsűri február 16-án összesen 122 alkotó 122 db művét javasolta kiállítani és a katalógusban megjelentetni. (Továbbá versenyen kívül két epizód a Jankovics Marcell által írt és rendezett Mondák a magyar történelemből című animációsfilm-sorozatból.)

Az első nyolc biennálén összesen majd\' ezer, egészen pontosan 980 alkotás kerül(t) bemutatásra az aktuális zsűrizések után a Cifrapalota falai között, ami jól mutatja, hogy mennyire hiányzott egy ilyen sorozat a magyarországi kiállítási palettáról. (Ráadásul a közönség is szívesen látogatta / látogatja.) 2002-ben rendeztük meg az I. Kortárs Keresztény Ikonográfiai Biennálét, s az első alkalomra a keresztre feszítés jelenetét és a legfontosabb szimbólumot, a keresztet választottuk. 2005 tavaszán a Genezis őstörténeti részét, a Teremtés könyvének első 11 fejezetét „adtuk fel\" a művészek számára. A harmadik biennálén, 2006-ban az oltár volt a téma, míg a negyediken Krisztus példázatai. 2009/2010-ben az Apokalipszis, a Jelenések könyve volt az ábrázolandó, megjelenítendő ikonográfiai program, majd 2013 tavaszán az angyalok voltak a főszereplők. A legutóbbi biennále tematikája pedig igazodott az aktuális Tavaszi Fesztivál központi gondolatához: „Isteni gyermek\" - „Isten gyermekei vagyunk\".

A VIII. Kortárs Keresztény Ikonográfiai Biennále témája: magyar és magyarországi szentek. Választásunkat részben az 1700 éve született Szent Mártonra való emlékezés indokolja, de ennél is fontosabb kiemelni, hogy a magyar és magyarországi szentek (és természetesen a boldogok) életútja, tevékenysége évszázadokon keresztül egyik legfontosabb kapcsolódási pontjaink voltak az európai kultúrához, egyfajta láthatatlan diplomáciai hálózatot biztosítva Skóciától Bizáncig, Portugáliától Lengyelországig. Mindamellett többségük hazánk önfeláldozó patrónusai is voltak, ahogy arra az alcímben is utalunk a népszerű népének (eredetileg Mentes Mihály papköltő verse) kezdősorával: „Isten, hazánkért térdelünk elődbe...\". S azt se felejtsük el, hogy e szentek történetei, gondolatai már eddig is mennyi kiváló művészt inspiráltak. Abbéli reményünket, miszerint napjaink alkotómű-vészei is szívesen fordulnak a magyar szentek legendáihoz, igazolta a jelentkezők nagy száma.

Ifj. Gyergyádesz László a végén meghívott mindenkit a 2018-ban rendezendő 9. biennáléra, s egyben ki is hirdette annak a témáját (Bosch nyomában).

Kövessen minket a Facebookon is!