Pacalpörkölt-adomány a Nádas Vendéglőtől
Van, hogy úgy adódik: - De szívesen ennék egy jó kis pacalpörköltet. Ki tudja, hány esztendeje nem láttam olyat. Talán nem is fogok már soha, pedig de nagyon szeretnék… – mondják-mondogatják sokszor sokan a kecskeméti Karol Wojtyla Barátság Központ ellátottai közül. A „való világban” talán így van, hisz a szegény embernek nincsen szava sehol sem. De másként működik ez (is) a Wojtyla Házban. Ha az éhező rászorultak pacalpörköltet látnának szívesen a tányérjukban, akkor kérésük parancs; nincs mese, kedvükben kell járni, hogy legalább egyszer az életben igaz hittel, tiszta szívből el tudják mondani: szegények vagyunk, de jól élünk. A jakabszállási Nádas Vendéglő tulajdonosai, Szentkúti Gyula és György, meghallották a szegények hangját, és egy kondér pacalpörköltet küldtek burgonya körítéssel a Wojtyla Ház gondozottainak hétfőn délben. Akik pedig jóízűen ettek belőle, voltak vagy százhúszan. (Fotók: Mátyus István)