Kirándulást szervezett a Porta Egyesület
Képgaléria
A zarándokok útja elsőként a KEFAG Zrt. keceli csemetekertjébe vezetett, ahol Sulyok Ferenc fogadta a kirándulókat. Kecelen elsősorban fekete- és erdeifenyőket nevelnek. Ezáltal fedezik saját erdészeti, valamint erdőtelepítési szolgáltatásuk igényeit, továbbá jelentős mennyiséget értékesítenek – tájékoztatott Sulyok Ferenc. A kitermelt erdők kétharmad részét mesterséges csemeteültetéssel, egyharmadát sarjaztatással újítják fel – mutatott rá a vezérigazgató, ezt követően pedig közösen bejárták a csemetekertet.
Sulyok Ferenc és erdész kollégái Császártöltésre is elkísérték a kirándulókat. 1754-ben emelték a település római katolikus templomát, azonban 1800-ban már kicsinek bizonyult, így újat kellett építeni – mondta a szószékről Nagyidai Zsolt plébános. A ma látható templomot 1923–25-ben emelték. Egyetlen fából faragott szobrát, ami Szűz Máriát ábrázolja, 1744-ben német betelepülők hozták magukkal.
A Magyar Zarándokút – egyfajta hazai El Camino – Bács-Kiskun megyei szakasza érinti Császártöltést is, ezért a KEFAG Zrt. vezetése úgy döntött, egyedülálló erdei környezetben kulcsosházat épít a településre érkező zarándokoknak. A vadonatúj épületben még senki sem szállt meg, a kecskemétiek „próbálhatták ki” először az összkomfortos épületet.
Az erdészet munkatársai végül ebédre invitálták vendégeiket a szomszédos erdő pihenőhelyén, ahol bográcsban főtt vaddisznópörköltet szolgáltak fel burgonya körítéssel. A nem mindennapi étel csodálatos ízvilágát tájjellegű borokkal, házi pálinkával tették teljessé a szervezők. Sulyok Ferenc vezérigazgató – megköszönhető a látogatók lelkesedését – ígérte: jövőre folytatjuk – de már más helyszínen.
Hazafelé indulva betértek Hajósra egy vidám hangulatú borkóstolóra, ahol Komlósi Mihály, a Vitézek Pincéje és az „Itt a világ közepe” tulajdonosa avatta vitézzé kardjával a jókedvű társaság tagjait. Jelmondatuk ennyi volt: nem pusztíthatjuk tovább a Föld szegényes vízkészletét, ezért iszunk hajósi bort…
Háttér:
A Magyar Zarándokút egy keresztény szellemiségű út, a barátság, békesség, szeretet, az elmélyülés és megnyugvás útja. Története 2008-ig nyúlik vissza. Segít a testi, szellemi és lelki megújulásban. Az út végigjárása nehéz feladat, ezért időnként nagy toleranciára van szükség. Hazai szent helyeket összekötve, Esztergomból vezet Máriagyűdre. Az útvonal legendákat, ősi hagyományokat őrző, különleges szakrális helyeken megy keresztül – például a Pilisen, a Kiskunsági Nemzeti Parkon, a Mecseken. Országhatártól országhatárig szeli át hazánkat mintegy 430 km hosszú szakaszon. Kitérő útjaival együtt megközelíti a 600 km-t. Az útvonal hosszának fele hegyvidék, fele pedig alföldi síkság. Hegyvidéken kezdődik és végződik, középső szakasza sík terep. Az út gyalogosan és kerékpárral járható be (Budapesttől Bajáig ugyanazon a nyomvonalon).
A Magyar Zarándokút állomásai:
ESZTERGOM • PILISSZENTKERESZT • PILISSZÁNTÓ • PILISSZENTIVÁN • BUDAPEST XII. KER. • BUDAPEST XI. KER. • BUDAPEST XXII. KER. • SZIGETSZENTMIKLÓS • DABAS • RÁCKEVE • SZIGETBECSE • BÁCSKISKUN MEGYE • TASS • KUNSZENTMIKLÓS • DUNAVECSE • APOSTAG • DUNAEGYHÁZA • SOLT • HARTA • DUNAPATAJ–SZELIDI-TÓ • GOMBOLYAG • KALOCSA • BÁTYA • FAJSZ • HOMOKMÉGY • CSÁSZÁRTÖLTÉS • HAJÓS • DUSNOK • BAJA • SZEKSZÁRD • GRÁBÓCZ • CIKÓ • BÁTA • BÁTASZÉK • ÓFALU • MECSEKNÁDASD • PÉCSVÁRAD • ÓBÁNYA • HOSSZÚHETÉNY– PÜSPÖKSZENTLÁSZLÓ • PÉCS • POGÁNY • BISSE • SIKLÓS–MÁRIAGYŰD
