Wojtyla Ház: ebéd a „Barátoktól”
A felajánlás kapcsán Jézus hegyi beszédét idézte Bárkányi atya: „Amikor meglátta a sokaságot, felment a hegyre, és miután leült, odamentek hozzá tanítványai. Ő pedig megszólalt, és így tanította őket: „Boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyek országa. Boldogok, akik sírnak, mert ők megvigasztaltatnak. Boldogok a szelídek, mert ők öröklik a földet. Boldogok, akik éheznek és szomjaznak az igazságra, mert ők megelégíttetnek. Boldogok az irgalmasok, mert ők irgalmasságot nyernek. Boldogok a tiszta szívűek, mert ők meglátják az Istent. Boldogok, akik békét teremtenek, mert ők Isten fiainak neveztetnek. Boldogok, akiket az igazságért üldöznek, mert övék a mennyek országa. Boldogok vagytok, ha énmiattam gyaláznak és üldöznek titeket, és mindenféle rosszat hazudnak rólatok. Örüljetek és ujjongjatok, mert jutalmatok bőséges a mennyekben, hiszen így üldözték a prófétákat is, akik előttetek éltek.” (Máté 5,1-12).
Különösen is az irgalmasság, ami arra vezethet valakit, hogy támogassa a nehéz terhet hordozókat, akik előtt még hosszú, rögös út áll, amely egy jobb, élhetőbb jövő felé vezeti őket. Nem számít, hogy miért szorul valaki segítségre; tehet róla vagy sem. Krisztusban kegyelmet kaptunk mi magunk is, nem azért, mert megérdemeljük, hanem a könyörülő Isten által van ez így – hangoztatta Bárkányi Ernő atya, amikor az anyagi támogatásról – a Barátok temploma hívőközössége nevében – döntést hozott.
A plébánosnak és több száz hívő léleknek köszönhetően csirkepörköltet fogyaszthattak tésztával, salátával, sok-sok süteménnyel, pereccel, kenyérrel a Wojtyla Ház nehézsorsú gondozottai. Az udvari bográcsban főtt étel kiváló íze Makány Tamás önkéntes szakácsot dicsérte.
A Szent Miklós templomról:
A kecskeméti Szent Miklós templom, más néven Barátok temploma, vagy Ferences templom a város katolikus hitéletének egyik központja, Kecskemét legrégebbi, ma is álló épülete.
A templom a 13. század végén épült gótikus stílusban, később több ütemben bővítették. Középkori szokás alapján úgy építették, hogy a város védőszentje, Szent Miklós ünnepén a lemenő nap megvilágíthatta a főoltárt. A templomot említő első írásos emlék 1475-ből maradt fenn. Érdekesség, hogy a reformáció kezdetén a helyi katolikusok és reformátusok felváltva tartottak istentiszteleteket a templomban. 1647-től a ferencesrendi szerzetesek használták, innen ered a „Barátok temploma” név.
Később több bővítésen is átesett az épület, a hajó és a szentély meghosszabbításán túl a Szent Anna kápolna hozzáépítése voltak a jelentősebb mérföldkövek a templom életében. Az 1678-as tűzvész után a korábbi fatornyot már kőből építették újjá. 1777 és 1784 között a templomot barokk stílusban felújították, tornya copf stílusban 1799-ben lett megmagasítva. A romkert helyén álló temetőt 1777-ben zárták be. Az utolsó komolyabb változtatásra 1931 és 1933 között került sor, ekkor alakították ki a lourdes-i kápolnát, a templomot a főtértől elválasztó falnál. A romkert mai formáját 1974-ben nyerte el, Mayer Antal tervei alapján.
(Forrás: Wikipédia)