Bőrgyógyászok a Wojtyla Házban: előadás a napsugárzás káros hatásairól

„Okosan szeressük a napfényt!” E mottóval tartott előadást dr. Szöllősi Szilvia és dr. Hodossy-Virágh Andor, a kecskeméti kórház két bőrgyógyász szakorvosa szerda délelőtt a Karol Wojtyla Barátság Központban. Az igen nagy érdeklődéssel kísért eseményen szó esett a napsugárzás bel- és bőrgyógyászati hatásairól. Elmondták, a gondozottak nyár közeledtével mire figyeljenek oda különösen, hogy hosszú távon minél nagyobb eséllyel elkerülhetők legyenek bizonyos súlyos, vagy akár gyógyíthatatlan bőrbetegségek, illetve – enyhébb esetekben – a rekkenő hőséggel gyakorta együttjáró rosszullétek. (Fotók: Mátyus István)

Dr. Hodossy-Virágh Andor a bőrgyógyászati hatásokról, betegségekről beszélt. Elhangzott: súlyos elváltozásokat mindenekelőtt a napégés okoz, de mesterséges UV fényforrások (pl. szolárium) túlzott használata szintén nem várt következményekkel járhat. Különösen az érzékeny bőrűeknek kell rendkívül odafigyelniük forró nyári napok idején. Legjobb módszer – mint mindig – természetesen a megelőzés. Délelőtt 10 és délután 15 óra között lehetőleg ne tartózkodjunk napsütötte helyen. Ha pedig elkerülhetetlen, viseljünk sapkát, tartsunk magunk fölé fényvédő esernyőt, használjunk magas (20 feletti) faktorszámú naptejet, krémet legalább a nap barnította testfelületeken.

Amennyiben hosszabb távon figyelmen kívül hagyjuk a fenti intelmeket, az alábbi súlyos betegségekkel számolhatunk: fitofotodermatitis (növényekkel való tartós érintkezéssel, erős napsugárzás mellett, például akik mezőgazdasági munkát végeznek), pellagra (B3 vitamin hiánya okozza), pityriasis versicolor (színváltó hámlás), ám fényérzékenység akár gyógyszerallergia miatt is kialakulhat. Krónikusan fénykárosodott bőrfelületen hamarabb jöhet létre rákmegelőző állapot (még nem rák, de várhatóan az lesz), majd következő lépésként maga a rosszindulatú elváltozás. Még fiatalabb korban is felléphet az úgynevezett bőr öregedés. Ennek okai – a túlzásba vitt napozáson kívül – a dohányzásban, kábítószer-fogyasztásban, stresszes életmódban, zsíros étrendben, légszennyezésben keresendők (az utóbbi két eset orvosilag még nem bizonyított).

Majd dr. Szöllősi Szilvia vette át a szót. A magas hőmérséklet erősen megterheli szervezetünket, főként az idősekét, gyerekekét – mondta. Melegfront idején alvászavar, kimerültség, feledékenység, ingerlékenység, szédülés tapasztalható leginkább. Ilyenkor magas kálium- és magnéziumtartalmú gyümölcsök (pl. banán, dinnye) fogyasztása javasolt. Ha hosszabb ideig tartózkodunk tűző napon, hőkollapszust (ájulást) szenvedhetünk. Jellemző tünetei: sápadtság, elfehéredés. Amennyiben ájult beteggel van dolgunk, óvatosan mozgassuk a végtagjait, vigyük hűvös helyre, lábait emeljük meg, gondoskodjunk megfelelő folyadék-utánpótlásról. Nem ritka következménye az erős napsütésnek a hőkimerülés, napszúrás, és – legsúlyosabb esetben – a hőguta. Ez utóbbi nem tévesztendő össze a lázzal, bár hasonló tüneteket mutat 40 fok feletti hőmérséklettel.

Összességében javaslatként elmondható, hogy forróság idején kerüljük a megerőltető fizikai tevékenységet, a leégést, a TÚLZOTT ALKOHOLFOGYASZTÁST. Öltözzünk lazán, igyunk sok (lehetőleg cukormentes) folyadékot – hangsúlyozta a bőrgyógyász szakorvos.

Kövessen minket a Facebookon is!