Szabó Antal a Miatyánkról – az áprilisi bibliaóra folytatása a Wojtyla Házban
Képgaléria
Máté Evangéliuma így idézi Jézus szavait az imádkozásról:
„Amikor imádkoztok, ne legyetek olyanok, mint a képmutatók, akik szeretnek a zsinagógákban és az utcasarkokon megállva imádkozni, hogy lássák őket az emberek. Bizony, mondom néktek: megkapták jutalmukat. Te pedig amikor imádkozol, menj be a belső szobádba, és ajtódat bezárva imádkozzál Atyádhoz titokban; Atyád pedig, aki látja, amit titokban teszel, megfizet neked.” „Amikor pedig imádkoztok, ne szaporítsátok a szót, mint a pogányok, akik azt gondolják, hogy bőbeszédűségükért hallgattatnak meg. Ne legyetek tehát hozzájuk hasonlók, mert tudja a ti Atyátok, mire van szükségetek, mielőtt még kérnétek tőle.” „Ti tehát így imádkozzatok: Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved, jöjjön el a te országod, legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is; mindennapi kenyerünket add meg nékünk ma, és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek; és ne vigy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól; mert tied az ország, a hatalom és a dicsőség mindörökké. Ámen.” „Mert ha az embereknek megbocsátjátok vétkeiket, nektek is megbocsát mennyei Atyátok. Ha pedig nem bocsátotok meg az embereknek, Atyátok sem bocsátja meg a ti vétkeiteket.” (Máté 6,5-14)
A Miatyánk szerkezetileg hét kérés köré épül fel, amelyekben a hívő a Mennyei Atyához fordul. Az első három Isten jogainak és hatalmának a világban való megjelenéséért, érvényesüléséért fohászkodik („szenteltessék meg a te neved, jöjjön el a te országod, legyen meg a te akaratod”), a másik négy pedig az ember legfontosabb szükségleteit adja elő („mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma, bocsásd meg vétkeinket,... ne vigy minket a kísértésbe... szabadíts meg a gonosztól").
Ma a „…jöjjön el a te országod,…” igeszakaszról esett szó. A félórás szellemi párbeszéd végkicsengése ez volt: Isten igazságának ismerete nem juttat el bennünket a Mennyei Atyához, csak annak megélése. Mondhatnánk így is: csak Krisztus-hittel nyerhetjük el a mennyei állampolgárság jogát.
