Derű a derűre
Jelentősen nőhet a napenergia hasznosítása a következő években, mivel a költségek csökkenése révén egyre versenyképesebb az így előállított elektromos áram.
Fölértékelődőben vannak az alternatív energiaforrások az ismét száz dollár fölött kalandozó hordónkénti nyersolajár gazdasági és az olajtüzelés környezetvédelmi mellékhatásai miatt. Akik az atomerőműveket veszélyesnek tartják, azok a szél mellett legszívesebben a napsugárzás erejét csapolnák meg, amiből elvileg bőven van. A Földön található kőolajkészletekben rejlő energiamennyiséget másfél, az emberiség egyévi energiafogyasztását pedig egyetlen óra alatt sugározza bolygónkra a Nap. A kérdés már csak az, hogyan lehet olcsón és hatékonyan kihasználni e kimeríthetetlennek tűnő energiaforrást. ...
A válaszban talán segíthet az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) nemrég közzétett térképrendszere, amely azt mutatja meg, hol mennyit süt a nap.
Az amerikai és európai műholdak által 22 éven át gyűjtött adatok alapján készített térképek szerint a Föld legnaposabb pontja a Csendes-óceán közepe és a Szahara Nigerre eső része. Ezen a két helyen a napsütésből négyzetméterenként naponta a mai technológiákkal nyerhető energia megközelíti a 7 kilowattórát, ami durván egy átlagos amerikai család melegvíz-szükségletének előállításához szükséges. Persze máshol is megéri a "napot lopni", Marokkóban például a portugál Net Plan cég műholdas adatok alapján választotta ki azt a helyet, ahova egy távoli telefonrelé-állomás energiáját biztosító generátort felváltó napelemet helyezett el.
Gyorsan terjed a napenergia felhasználása - tavaly megduplázódott, és az idén is 25-35 százalékkal nő -, ám a világ energiafogyasztásának még mindig kevesebb mint egy ezrelékét adja. Egyes becslések szerint azonban 2015-re a harminc leggazdagabb országban a háztartásokban felhasznált áram 7,6 százalékát már a napenergiából nyerhetik majd. A lassan megtérülő beruházást jelentő szolárrendszerekkel előállított elektromos energia azonban egyelőre kétszer-háromszor annyiba - kilowattóránként 30 amerikai dollárcentbe - kerül, mint az áram jellemző fogyasztói ára. Ám a technológiai fejlődés révén a költségek a jelenleginek akár a felére is mérséklődhetnek, és - a fosszilis energiaforrások várható drágulása miatt is - a napenergia felhasználása egyes előrejelzések szerint akár már 2012-re versenyképes lehet.
A napsütésből közvetlenül elektromos áramot előállító napelemek legdrágább alkotórésze a költségek harmadát kitevő szilícium, amellyel a modulok felületét borítják. A napcellákhoz egészen finom (99,9999 százalékos tisztaságú) szilícium szükséges, amelyet a bonyolult technológia miatt egyelőre csak néhány vállalat képes nagyobb tételben gyártani. Ezek a cégek az amerikai Hemlock - amely a legnagyobb, és termelését már 2012-ig lekötötték -, a szintén tengerentúli REC és MEMC, valamint a japán Tokuyama, Mitsubishi, Sumitomo és a német Wacker. Stratégiai jelentőségükre - és az ötvenes években az olajpiacot uraló hét nagy társaságra - utalva gyakran a "hét szilíciumnővérnek" nevezik őket.
A keresletet látva félszáz cég jelentette be az utóbbi időben, hogy szilíciumgyártásba kezd. A kínaiak innen sem hiányozhatnak: az Asia Silicon 150 millió dolláros befektetéssel épít üzemet az oszág északi részén. A kínálatbővülés nyomán várakozások szerint a tiszta szilícium kilogrammonkénti ára a jelenlegi 70-ről 40 dollárra csökken a következő öt-hét évben. Sőt a kutatások alapján a szilícium helyettesíthető is egyéb félvezető vékonyréteggel, ennek gyártásába az amerikai Nanosolar ugyancsak 150 millió dollárral szállt be.
A naperőmű hatékonyabbnak tűnik a napelemeknél és a - hőt termelő, ezért vízmelegítésre használt - napkollektoroknál, 12-14 dollárcentért termel egy kilowattórát. A világ eddigi legnagyobb ilyen jellegű rendszerét hivatalosan két hete adta át a spanyol Acciona Energy az amerikai Nevada államban, Las Vegastól 40 kilométerre, a Mojave-sivatagban. A 16 hónap alatt, 250 millió dolláros költséggel megépített, tavaly június óta működő 162 hektáros napközpontban 182 ezer tükör egy csőrendszerre fokuszálja a hőt, amelyben olajat melegítenek fel, ami aztán egy központi blokkban vizet forral, a gőz pedig turbinákat hajt meg.
Az évente 64 megawatt energiát termelő és ezzel 14 ezer háztartás áramigényét ellátó nevadai naphőerőmű nagyobb teljesítményű, mint a Portugáliában jövőre átadni tervezett 114 hektáros napelemtelep, amelynek teljesítménye évi 60 megawattos lesz (HVG, 2008. február 23.). A naphőerőművek további előnye, hogy a meleg víz vagy a helyette használt olvadt só, illetve olvadt szódium viszonylag kis veszteséggel tárolni is képes a hőt az esti csúcsfogyasztásig. Az USA-ban és Európában jelenleg több naphőerőmű is épül, amelyek összes kapacitása több ezer megawattra rúg majd.
A naphőerőművek iránti növekvő kereslet főként annak köszönhető, hogy az USA-ban a szolgáltatóknak az energia egy részét megújuló forrásokból kell előállítaniuk, az ilyen beruházások pedig a költségek 45 százalékára szövetségi adókedvezményekben részesülnek. Ezek az adókönnyítések azonban az idei év végén megszűnnek. Európában - különösen Spanyolországban, Portugáliában és Németországban - a napenergia iránti keresletet szintén az állami támogatások erősítik. A napenergia költségének alakulása tehát attól is függ, hogy mi lesz az állami támogatások sorsa. A jelenleg több mint 20 milliárd dolláros forgalmú iparág éves bevétele mindenesetre az évtized végére megnégyszereződhet.
A tavalyi évet a derűlátás jellemezte, a napelemeket és egyéb rendszereket készítő cégek részvényei szárnyaltak: az iparág egyik vezető gyártója, a főként az úgynevezett vékonyréteggel bevont napelemeket előállító amerikai First Solar kapitalizációja egy év alatt a nyolcszorosára, 20 milliárd dollárra nőtt. De 150-250 százalékkal növekedett a szilíciumalapú cellákat gyártók legnagyobbjai között jegyzett német Q-Cells, kínai Suntech Power Holdings és amerikai SunPower értéke is. Az idei év azonban rosszul indult az ágazat számára, a részvények estek, mivel az utóbbi évek hatalmas befektetései miatt a piac túlkínálattól fél, ráadásul többtucatnyi kínai cég is beszállt a versenybe. Ami rossz hír a tőzsdének, az jó a fogyasztóknak: az előrejelzések szerint a következő két évben 15 százalékkal csökkenhet a napmodulok ára.
(Forrás: knp.hu)
