Fogyasztási cikkek – hosszú az út a fenntarthatóságig
Képgaléria
Napjainkban rengeteg mezőgazdasági nyersanyag, például a pálmaolaj, a szója, a fa, a nádcukor, a tengeri hal, a papír vagy a pamut hatékony és fenntartható termelése még mindig nem megoldott. Az előállítás során jelentős mennyiségű vizet használnak fel, elpusztítanak vagy károsítanak olyan fontos élőhelyeket, amilyenek az esőerdők, a lápok és a szavannák, és közvetlenül hozzájárulnak az éghajlatváltozáshoz is.
„Ha ezt a növekvő keresletet a természeti erőforrások túlzott kizsákmányolása nélkül szeretnénk kielégíteni, akkor fenntarthatóbb kitermelési és előállítási módokat kell találnunk” – állapítja meg Stephen Watson, a WWF vállalati kapcsolatokért és Ázsiáért felelős vezetője, aki a WWF piacok fenntartható átalakítását szorgalmazó kezdeményezésének is az élén áll.
A WWF szakembere kijelenti, hogy a vállalatok egyedül nem képesek megoldani ezt a globális problémát, de a kormányokkal, közösségekkel, civil szervezetekkel, és a fogyasztókkal együttműködve mégis kulcsszerepük van a sikeres folyamatok előmozdításában.
A vállalati oldalt vizsgálva a WWF elemzést végzett 256 cég árubeszerzésének fenntarthatóságáról, melyek mindegyike világmárkák beszállítója és tagja a Fogyasztási Cikkek Fórumának (Consumer Goods Forum, a továbbiakban CGF). A befolyásos, világszintű üzleti platform tagjainak éves eladásai meghaladják a 3,5 trillió dollárt. Számuk, méretük és változatosságuk miatt együttesen elemzésük releváns következtetések alapja lehet.
Az eredmények riasztóak. Csupán néhány vállalat, például a nálunk is ismert Kimberly-Clark, a Waitrose, vagy az Unilever mutattak jó, követendő példát kötelezettségvállalásukkal, és annak érdekében tett lépéseikkel, hogy csak megbízható szabványok szerint hitelesített árukat szerezzenek be. Ilyen szabványnak számít az FSC (Forest Stewardship Council), a fenntartható pálmaolaj kitermelés szorgalmazó RSPO (Roundtable on Sustainable Palm Oil) az ASC (Aquaculture Stewardship Council).
A kutatás azt is kimutatta, hogy a vállalatok többsége nem teszi meg a tőlük elvárt lépéseket annak érdekében, hogy javaslataik mentén a piacok fenntarthatóbbá váljanak. Például kevesebb, mint a cégek fele hozza nyilvánosságra fenntarthatósági adatait, vagy jelent kifejezetten a mezőgazdasági nyersanyagok beszerzési irányelveiről, és csupán 9 százalékuk (22 cég) tett mérhető, határidőhöz kötött vállalásokat arra vonatkozóan, hogy a számukra lényeges nyersanyagokat a WWF által megbízhatónak ítélt és ajánlott szabványok szerint szerezze be.
A WWF arra emlékeztet, hogy a kereskedelmi forgalom a fenntarthatóságra kevésbé érzékeny piacok felé tolódik, a kormányok politikája nem helyezi előtérbe a fenntarthatóságot, és nincs elég tanulmány a hitelesített termékek vásárlásának és termelésének követendő és sikeres gyakorlatairól.
„Arra biztatom a CGF tagjait, hogy járjanak elöl jó példával és 2020-ra már csak hitelesített árukat szerezzenek be, hozzák nyilvánosságra akcióterveiket, amiben leírják, hogyan érik majd el a kitűzött célokat, illetve egyezzenek meg, hogy éves fenntarthatósági jelentésekben folyamatosan publikálják majd előmenetelüket” – fejezte ki Watson.
