Kétnapos búcsút tartottak Szegeden Havas Boldogasszony ünnepén

A hagyományoknak megfelelően augusztus első vasárnapján, illetve az azt megelőző szombaton adott otthont a szegedi Alsóvárosi Ferences Látogatóközpont a Havas Boldogasszony-napi búcsúnak.

Az ünnep augusztus 6-án, szombat délután a rózsafüzér társulatokért bemutatott szentmisével kezdődött. Az esti újmisét a szerzetesi és papi hivatásokért ajánlották fel, majd görögkatolikus liturgiát tartottak, amit keresztút és szentségimádás követett a kolostorkertben. A napot éjfélkor az elhunytakért végzett szentmise zárta. Vasárnap reggel az édesanyai és édesapai hivatásokért mutattak be szentmisét, ezt szabadtéri szentmise, majd ünnepi körmenet követte, a főcelebránsi feladatokat Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek látta el.

A búcsú vasárnap délután is folytatódott, amikor a betegek gyógyulásáért imádkoztak, majd a betegekért, idősekért, orvosokért és ápolókért mutattak be szentmisét. Az ünnepet este hálaadó szentmise zárta, amit Gyulay Endre nyugalmazott püspök celebrált.

A búcsú két napja során tárlatvezetéssel egybekötött kolostori séta keretében az érdeklődők megtekinthették a kolostor egyes részeit is: a gyógynövényes kertet, a kőtárat, a kerengőt, a szerzetesi ebédlőt és az alsóvárosi ferences szerzetesek közel hatszáz éves történetét bemutató kiállítást. A vezetés során korabeli dokumentumok segítségével bemutatták az egykor rengeteg embert vonzó Havas Boldogasszony-búcsú múltját, a búcsújárással kapcsolatos népszokásokat.

Havas Boldogasszony ünnepét a Dél-Alföld legnagyobb múltú vallási ünnepeként tartják számon. Történetének kezdete a 4. századra nyúlik vissza. A legenda szerint egy római kereskedőnek és feleségének megjelent a Szűzanya, és azt kérte tőlük, hogy építsenek neki templomot azon a helyen, amelyet másnap hó fog borítani. Így épült fel Róma egyik dombján a Santa Maria Maggiore-bazilika Havas Boldogasszony tiszteletére, s ennek a csodás eseménynek az emlékére épült meg 1503-ban Szeged-Alsóvároson a ferencesek gyönyörű gótikus csarnoktemploma, szintén Havas Boldogasszony titulussal. Az augusztus eleji búcsú az évszázadok során fontos vallási ünneppé, a Szegedről elszármazott családok találkozási alkalmává vált.