Mi is az a pollencsapda?
(BL) Előző híreinkben már jeleztük a Parlagfű pollenjének megjelenését többek között Kecskemét légterében is, ami ugyan még igen kis mennyiségének köszönhetően allergiás tüneteket nem vált ki, de sajnos hamarosan eléri a napi 30 db pollenszem/m3 kritikus szintet. Most az Országos Környezetegészségügyi Intézet és az ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózatának jelentéseiből készült tanulmány alapján röviden ismertetjük, hogyan működik az országos mérőhálózat.
Az ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózatának munkatársai 19 állomáson, köztük Kecskeméten is monitorozták 32 növény és 2 gomba légköri pollen, illetve spóra koncentrációját.
A mintavétel az Európában is egységesen alkalmazott, Hirst-tipusú térfogati mintavevővel történt.
A folyamatosan szélirányba forduló csapda belsejébe egy 2 x 14 mm-es nyíláson keresztül áramlik be a levegő és a légáramlás irányára merőleges felületnek csapódik, ami egy dobra erősített, ragadós anyaggal (vazelin) előkezelt 2 cm széles szalag (Melinex-szalag). A légköri partikulumok megtapadnak ezen a felületen. A dob egy óraszerkezet segítségével 2 mm/óra sebességgel halad, azaz egy nap alatt 48 mm-t fordul. Az átszívott levegőmennyiség (14,4 m3/nap) részecsketartalma 14 x 48 mm-es területre koncentrálódik.
Az egy napot reprezentáló 48 mm-es szalagdarabok 2 órás beosztással ellátott tárgylemezre rögzítve, fukszinnal megfestve alkalmasak mikroszkópos analízisre.
Az Aerobiológiai Hálózat állomásai egységes leolvasási módszert alkalmaznak (Nikon Labophot-2 mikroszkóp, 400 x-os nagyítás), pollenszemek számlálásakor a szalag széleitől 6 6 mm távolságra lévő 2 db 0,5 mm-es sáv leolvasása történik meg, gombaelemek esetében minden 2 órás sávban 2 db 0,25 x 0,25 mm-es négyzeté, azaz itt a leolvasott terület 32 x kisebb.
Az eredményeket 24 órás átlagban db/m3 egységre kifejezett értékben adjuk meg. Közreadott táblázataink az egyes fajok, nemzetségek, családok összpollenszámai és az évfolyamán előfordult legmagasabb napi maximum értékek mellett közlik ez utóbbi pontos idejét és a virágzási periódus kezdetét, illetve végét. E két utóbbi paraméter megállapítása megközelítőleg úgy történt, hogy az adott faj évi összes pollenmennyiségének 1%-át tekintettük a szezon kezdetének, 99%-át pedig a végének, így összehasonlíthatóvá válnak az egyes allergének hazai megjelenésében tapasztalható területi különbségek. Ez alól kivételt képez a parlagfű és a nyír, melynél a szezon kezdetét és végét a 10 db pollenszem/m3 napi koncentráció érték jelzi.
