Soltvadkerti Takarékszövetkezet büntetőpere - Három napig olvassa az ügyész a vádiratot
Ilyen jelentős kárértékű büntetőügyet még soha nem tárgyaltak Bács-Kiskun megyében.Sőt országosan is példaértékűnek lenne mondható, ha nem kezdődött volna meg idén nyáron a csalással, sikkasztással és más bűncselekményekkel vádolt Tarsoly Csaba és társai ellen indított úgynevezett Quaestor-ügy büntetőpere a Fővárosi Törvényszéken. Ott ugyanis 5.458 rendbeli csalást és sikkasztást ró a vádlottak terhére a vád, az ügynek több mint 30 ezer sértettje van, és 77 milliárd forint eltűnéséről tárgyalnak. (A szerkesztő megjegyzése: ennek azonban ténylegesen a többszöröse a valódi összeg, azonban az ügyészség „csak" az 50 millió forintosnál nagyobb kárt szenvedett 232 befektető sérelmére elkövetett cselekmények miatt emelt vádat.)
Visszatérve Kecskemétre, a Soltvadkerti Takarékszövetkezeti perre: összesen 75-en ültek volna hétfőn a vádlottak padján a Kecskeméti Járásbíróság épületében. Hatan azonban nem jöttek el. A vádlottak között van többek között Lehoczki Ferenc, Soltvadkert jelenlegi polgármestere is, aki megjelent a bíróságon. A terjedelmes, 636 oldalas vádiratot három napig olvassa majd fel a tárgyalóteremben az ügyész. A bíró a kiskőrösi Dr. Jádi János, akit kifejezetten ennek az ügynek a tárgyalására rendelt ki a Kecskeméti Törvényszék. Szakértők szerint a büntetőper tárgyalása több évig is eltarthat.
A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség a csődbe ment Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet korábbi vezetői, tisztségviselői, ügyintézői, valamint hiteleket felvevő cégek vezetői és magánszemélyek ellen emelt vádat bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt.
A vád szerint a takarékszövetkezet részéről eljárt vádlottak 2005 és 2011 között összesen több mint 120 hitel kihelyezésekor a vonatkozó jogszabályokat és a takarékszövetkezet belső szabályzatait rendszeresen megszegték. Olyan cégek, valamint magánszemélyek részére nyújtottak hiteleket, akik az ehhez szükséges hitelképességgel valójában nem rendelkeztek. A kölcsönöket sok esetben csak azért adták, hogy az adott ügyfél korábbi, lejárt, nem fizetett problémás kölcsönét egy nagyobb összegű, újabb kölcsön révén rendezzék. Az ügyészség szerint újabb kölcsön visszafizetésére azonban nem volt reális esély, ami minden érintett számára egyértelmű volt. Mindezek miatt a takarékszövetkezetet mintegy 20 milliárd forint vagyoni hátrány érte.
A vádban az áll, hogy több esetben arra is sor került, hogy a felvett kölcsönből annak nyújtásáért cserében „kenőpénzként" ellenszolgáltatást juttattak vissza a kölcsön nyújtásában közreműködő vádlottnak.
A főügyészség vádat emelt amiatt is, hogy a Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet 2011. évben több mint 5 milliárd forint értékben olyan váltókat fogadott be, amelyek mögött valójában nem állt rendelkezésre fedezet. Ennek célja az volt, hogy a pénzintézet igen rossz anyagi helyzetét leplezzék, illetve látszólagosan javítsák. Ezzel a bűnszervezet a takarékszövetkezet anyagi helyzetének áttekintését is meghiúsította.
A kiemelt jelentőségű bűnügy vádlottjai jelenleg szabadlábon védekeznek. A vádirat szerinti legsúlyosabb bűncselekmény akár 20 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető.
