70 éves a magyar zománcművészet nyelvújítója
A polgármesterasszony elmondta, hogy azért tartja fontosnak, hogy Kecskemét város felső vezetőjeként külön megemlékezzen Balanyi Károly munkáiról, mert a művei mély nyomot hagytak a város történelmében és kulturális fejlődésében is. Zománcművészeti alkotásai láthatók kecskeméti köztereinken, az épületeink falain, homlokzatán.
A művész munkáira a szakralitás a jellemző, művészetében a szentséggel kapcsolatos elemek központi szerepet foglalnak el. Ennek kapcsán a polgármesterasszony a mai napra vonatkozó igét idézte, mely Károly életmű-anyagához jól illik: „Egymás terhét hordozzátok, úgy töltsétek be Krisztus törvényét!” – Keress tehát olyan embereket, akik hisznek benned – mondta a polgármester.
Balanyi Károly életútjának legfontosabb szakmai állomásai során dolgozott a Pannónia Filmstúdió animációs műhelyének munkatársaként, az Erdei Ferenc Művelődési Központ grafikusa és kiállításrendezője volt, a Nemzetközi Zománcművészeti Alkotóműhely vezetőjeként is tevékenykedett. A Köztér című, kecskeméti közéleti lapban rendszeresen publikált, és a Kecskeméti Képzőművészek Közösségének 2003 óta a vezetője.
Szemereyné Pataki Klaudia kiemelte, hogy számára a legkedvesebb Balanyi-alkotás az országzászlón található Nagy-Magyarország címer. Ez a munka a nép összetartozását, nemzeti öntudatunkat, magyarságunkat képviseli és jeleníti meg.
P. Szabó Ernő szerint Balanyi Károly generációja egy nagyon érdekes művészgeneráció. A „hetveneseknek” – ahogy nevezte őket – küldetése volt, van, és ez a nemzedék szinte predesztinálva volt arra, hogy a kortárs magyar művészet jelentős, olyakor meghatározó tagjaivá váljék. A generáció indulása idején ugyanis egyfajta űr képződött a kortárs művészet világában, s ugyanakkor új kihívással kellett szembenézniük. Ez a kihívás hatvanas-hetvenes évek sajátos politikai domborulatainak a hatása. Tétova művészet és kultúra-beli nyitás, mely a hetvenes évek keményebb politikája után aztán tovább nyitotta a magyar művészeti világot. Egyre inkább mód nyílt az egyéni hang megtalálására, a művészi útkeresésre: a kortárs magyar művészet összképének átalakítására. A rendszerváltástól még jó évtizednyi távolságban a hetvenes-nyolcvanas évek fordulóján a műtermekben már egy a külvilág számára gyakran észrevehetetlen, de biztos folyamat: a rendszerváltozás előkészítése indult meg. Azok, akik a következő évtizedek szabadabb Magyarországában képesek voltak megőrizni és gazdagítani ifjúkoruk eszményeit, a legfontosabb alkotókká váltak. Így történt ez a hetvenedik születésnapját ünneplő kiállító művésszel is.
Balanyi Károly műfajújító tűzzománcain ma is új kísérletekbe kezd: a szemiográfia és a festett zománctechnika vegyes alkalmazásának a területén folytat kutatásokat. Ez a kísérlet hozzájárulhat a zománcművészet műfaji kereteinek tágításához, a formanyelv megújításához, vagy akár újraértelmezéséhez. Lehetőséget biztosít a tűzzománc műfajának arra, hogy a kortárs művészeti színtéren is szinkronba kerüljön a ma törekvéseivel – alkalmas legyen a kor életérzéseinek kifejezésére. A festészet, a grafika és a fotográfia együttes használatával a műfajok közti átjárhatóságot mélyíti - megteremti a mai tűzzománc nyelvezetét. A tűzzománcnak, akárcsak a többi műfajnak is, folyton újjá kell születnie, hogy élő maradhasson. Szükséges tehát a műfaj fogalmának Balanyi-féle újragondolása, a tűzzománc nyelvújítása. – mondta el P. Szabó Ernő a legalább száz lelket számláló megnyitóünnepség résztvevőinek.
A megnyitóünnepség záró részeként ifj. Gyergyádesz László művészettörténész tartott könyvbemutatót A múló idő ablakai című szerzeményéről, mely a művész elmúlt tíz évnyi munkásságát részmonográfiaként foglalja magában, s tulajdonképpen folytatása egy korábbi, 2006-os, szintén a Balanyi-életútról szóló könyvnek.
A tárlat megtekinthető 2016 november 1. kivételével november 14-ig, naponta 10-18 óráig.
A belépés díjtalan.
