Fórumon a Zöld Szív
Képgaléria
A Zöld Szív munkacsoport jelentős aktivitást mutat Kecskemét városa és a környezetvédelem terén.
Létrehozásuk szükségességét több szervezet is elismerte. Legutóbb a Bácsvíz Rt. és a Kecskeméti Önkormányzat közös fórumára kaptak meghívást, ahol a kecskeméti Szabadidőközpont további hasznosításának lehetőségeit tárgyalták az illetékes szakemberek. A mindannyiunkat érzékenyen érintő kérdés megbeszélésén a Zöld Szív munkacsoportot dr. Gőbölös Antal, az Állami Erdészeti Szolgálat nyugalmazott igazgatója képviselte, illetve a programra invitáló Bácsvíz Rt. vezérigazgatója, Szekeres István is alapító "Zöld Szives".
#img362# #img363#
A kecskeméti Szabadidőközpont hasznosításának, fejlesztésének lehetőségei címmel tartottak tanácskozást a napokban a Bácsvíz Rt. Izsáki úti telephelyén. Szekeres István, a Bácsvíz Rt. vezérigazgatója többek között a vízműdomb megszületésének körülményeiről is beszélt. Elmondta, hogy az 1960-as évek végén a megnövekedett vízigény kielégítésére új víztornyot kellett volna építeni Kecskeméten, ami akkoriban nem volt egyszerű. Felvetődött annak a lehetősége, hogy a Záportározó kotrásából származó talajból építsenek egy dombot, melynek tetején vasbeton víztároló létesíthető. Az 1,1 millió köbméteres domb elkészült, mára azonban kiderült, hogy mint víztárolóra soha nem lesz rá szükség. Az informatika fejlődése ugyanis olyan ivóvíz-ellátási technológia kiépítését tette lehetővé, amilyet a szakemberek 20-25 évvel ezelőtt még elképzelni sem tudtak. A domb, a tórendszer és a környező terület így a jövőben mindenképpen közösségi, sport és kulturális célokat szolgál majd.
Dr. Kelemen Márk, a Sport Kht. igazgatója arról szólt, hogy a Szabadidőközpont hasznosításával és fejlesztésével kapcsolatban mindenképpen elérkezett az idő egy megvalósítható koncepció kidolgozására. Ennek során természetesen figyelembe kell venni a hatályos természet- és vízvédelmi előírásokat, a tulajdonviszonyokkal kapcsolatos sajátosságokat, valamint a pénzügyi lehetőségeket, illetve vállalkozói tőke bevonásának lehetőségeit. Az elképzelések szerint a Szabadidőközpont egyaránt helyet adhat majd a pihenésnek, a szórakozásnak, különböző rendezvényeknek, működhet sportközpontként, de elképzelhető itt lovascentrum kialakítása is. A cél, hogy minél alacsonyabb használati díj ellenében minél több ember számára legyenek elérhetők a terület szolgáltatásai.
Dr. Gőbölös Antal, az Állami Erdészeti Szolgálat nyugalmazott igazgatója, a Porta Egyesület Zöld Szív Munkacsoportjának képviseletében a Szabadidőközpont Kecskemét zöldfelület rendszerében betöltött szerepét értékelte. Rekreációs szempontból stratégiai jelentőségűnek nevezte azt a 600 hektáros tömböt, amely a Szabadidőközpont mellett a kápolna rétet, a campinget, az arborétumot, a környező sportpályákat, sőt még a kórházi parkokat is magába foglalja. Kiemelte az itt lévő erdőfelület fontosságát, úgy környezetvédelemi, vízvédelemi szempontból, mint a lakosság komfortérzetének javítása szempontjából. Ugyanakkor rákos gócoknak nevezte a területen épülő lakóparkokat. Gőbölös Antal felhívta rá a figyelmet, hogy a Szabadidőközpont hasznosítására készülő tanulmánytervnek mindenképpen ki kell térnie arra, hogy a terület mennyire és hogyan terhelhető ökológiai szempontból.
Végül Kozma Károly, a Bácsvíz Rt. minőségbiztosítási és környezetvédelmi vezetője szólt a jelenlevőkhöz, részletesen vázolva a központ hasznosításának és fejlesztésének szempontrendszerét, illetve tervezett elemeit.
