„Az irgalmasság arca” Kecskemét – Róma zarándoklat

Az Irgalmasság Szentéve alkalmából ötnapos zarándoklatot szervezett október végén Rómába a kecskeméti Szent Miklós Templomigazgatóság (Barátok temploma). A kezdeményezéshez a széchenyivárosi Szentcsalád Plébánia hívőközössége is csatlakozott. Összesen százöten vettek részt az autóbuszos körutazáson. Útjuk során három fő állomást érintettek: Padovát, Rómát, Assisit, majd végül - mivel ott kaptak szállást - a Trieszti-öbölben, az Adriai-tenger partján fekvő szigetvárosba, Gradoba is ellátogattak. (Fotók: Tódor Norbert)

A zarándoklat egyik mottóját az Irgalmasság Szentévét meghirdető pápai bulla címe adta: „Az irgalmasság arca”. (Ferenc pápa április 11-én, az Isteni Irgalmasság vasárnapja előestéjén tette közzé a rendkívüli szentévet meghirdető bulláját. A jubileumi év 2016. november 20-án, Krisztus Király, a Világmindenség Ura ünnepén zárul.) A másik jelmondat - Misericordes Sicut Pater („Irgalmasok, mint az Atya”) - a szentév logójáról származik, és Lukács Evangéliumának alábbi soraira utal: „Legyetek tehát irgalmasok, amint a ti Atyátok is irgalmas.” (Lk 6,36)

Huszonhetedikén reggel elhagyták Rómát a zarándokok - irány Assisi! Lenn a völgyben az Angyalos Boldogasszony-, odafenn a hegytetőn a Szent Ferenc bazilika várta őket.

Assisi már a 3. századtól püspökség. Első püspökei - köztük a város védőszentje, Szent Rufinus - vértanúk lettek. Ma elsősorban Szent Ferenc és Szent Klára sírja, valamint a róluk elnevezett bazilikák, továbbá az Angyalos Boldogasszony templom vonzzák ide a zarándokokat.

Lenn a völgyben a hatalmas méretű Angyalos Boldogasszony bazilika (Basilica de Santa Maria degli Angeli) a Porcinkula-kápolna és a mellette lévő Szent Ferenc cella (a szent halálának helye) fölé épült 1569-ben. A Porcinkula-kápolnát Szent Ferenc maga hozta rendbe, és sokat imádkozott itt. Ebben a kápolnában öltöztette be Szent Klárát. Közvetlenül a megrendítő hatású kápolna mellett találjuk azt a kis cellát, ahol 1226-ban Szent Ferenc meghalt.

A hegytetőn magasodó Szent Ferenc-bazilika egy háromszintes templom. Itália első gótikus stílusú, francia hatást tükröző szakrális épülete. 1228 és 1253 között épült. Az alsó templomban Szent Ferenc és körülötte az első testvérek nyugszanak. A középső szint az itáliai ferences templomok mintája lett. A basilica superior-ban találjuk Giotto híres, Szent Ferenc életét bemutató freskósorozatát. 1298-ban kezdte a munkát. Ekkor 32 éves volt, és római tanára ajánlotta őt a ferences generális figyelmébe. A ferencesek aszketikus misztikáját összekapcsolta a bizánci síkszerűséggel. Ezzel új utat nyitott az európai festészetben. Világos, derűs képei Szent Ferenc lelkületét tükrözik. Hasonlóképpen lenyűgöző hatásúak Cimabue freskói a kereszthajóban.

Szent Ferenc 1181-ben született. Atyja Assisi leggazdagabb embere volt. Jánosnak keresztelt fiát francia származású felesége iránti szeretetből kis franciának, Franceskónak nevezte. Ferenc kezdetben a korabeli aranyifjak életét élte. Egy Perugia elleni harcban azonban fogságba került, súlyosan megbetegedett. Komolyabban kezdett gondolkodni az életről. Több látomása is volt, amelyekben egyre inkább látszott, hogy Istennek nagy tervei vannak vele. Szent Damján templomában Krisztusa arra szólította fel, hogy építse újjá a romokban lévő egyházat. Kezdetben ténylegesen templomokat és kápolnákat állított helyre, mígnem megértette, hogy Jézus őt az anyaszentegyház újjáépítésére kéri; a világi gazdagodás helyett a valódi lelki értékek megélésére, az Istentől és az élettől való elidegenedés helyett a Teremtő és a teremtmények iránti szeretetre. Lelkes ifjak csatlakoztak hozzá. III. Ince pápa 1210-ben szóban jóváhagyta az új rend alapítását. 1226-ban halt meg, s nem egészen két év múlva IX. Gergely pápa szentté avatta.

Kövessen minket a Facebookon is!