Július 18. csütörtök, Frigyes
Hírek, események 2007. augusztus 21. 23:58

ÚJ MÓDSZERREL GYÓGYÍTANAK A BŐRKORHÁZBAN

ÚJ MÓDSZERREL GYÓGYÍTANAK A BŐRKORHÁZBAN
Magyarországon a lakosság egy-két százaléka: mintegy 100-200 ezer ember szenved pikkelysömörben. Ez a bőrbetegség nem csak esztétikai, de egészségügyi szempontból is komoly hátrányokat okoz ennek a népes populációnak. Prof. Dr. Török Lászlót, a kecskeméti megyei kórház bőrgyógyászatának osztályvezető főorvosát a legújabb kutatási eredményekről, a kezelési alternatívákról és a gyógyítás új perspektíváiról kérdeztük.
- Hogyan definiálható a pikkelysömör? - Genetikailag meghatározott, gyulladásos bőrbetegség. A tünetek lehetnek nagyon enyhék, de kiterjedhetnek egész testrészekre, vagy akár a test nagy részét is érinthetik. Előbb bőrpír jelenik meg, majd hámló plakkok lépnek fel, ami továbbterjedhet. Az érintett bőrfelületet gyulladás és sejtburjánzás jellemzi. A hámsejtek ezeken a helyeken 9-10-szer gyorsabban oszlanak. S mivel nem tökéletes az elszarusodás, pikkelyek alakulnak ki. - Az esztétikai szempontokon túl milyen következményekkel jár mindez a betegre nézve? - A bőrbetegségek újfajta megközelítése, hogy megítélésükben ma már szerepet játszik a beteg életminőségére gyakorolt hatása is. Ha fizikai fájdalmat nem is okoz, pszichésen komoly zavarokat idézhet elő. Mostanra igazolódott, hogy a bőrbetegségek az életminőséget olyan mértékben rontják, mint akár a szívinfarktus, vagy a vesebetegségek. Mindemellett a kutatások azt is bebizonyították, hogy a pikkelysömörhöz gyakran társul elhízás, magasvérnyomás, cukorbetegség, köszvény. A kísérőbetegségek következtében pedig három-négyszeresére nő a cukorbetegség, 1,5-2-szeresére pedig a szív és érrendszeri betegségek kockázata. - Az okok és összefüggések tisztázása hogyan módosította a kezelés, a gyógyítás lehetőségeit? - Korábban az egyszerű pikkelysömört külsőleg kezeltük, a súlyosabb eseteknél pedig belső kezelést, vagyis gyógyszereket alkalmaztunk. Ezek a kémiai szerek azonban gyakran okoznak nemkívánt mellékhatásokat. Áttörést hozott a 80-as években a fototerápia, amit kicsit később a lézertechnológia fejlesztett tovább. Ez utóbbi nagyon eredményesen képes fellépni, hátránya azonban, hogy csak kisebb gócoknál alkalmazható, a nagyobb, egész testrészekre kiterjedő betegség kezelésére nem alkalmas. - Beszélhetünk ennél a betegségnél megelőzésről? - Bizonyos értelemben igen. Ma már tudjuk, hogy a pikkelysömör genetikai hajlamon alapszik: több gén kóros elváltozása hozza létre. A hajlam öröklődik. Ha az egyik szülő szenved ebben a betegségben, akkor 8, ha mindkettő, akkor már 40 százalék az esély arra, hogy az utód továbbörökíti a hajlamot. Az orvos szerepe, hogy ilyen esetben a kiváltó, felszínre hozó tényezőket „megfogja”. Ezek közé tartoznak a különböző infekciók, bizonyos gyógyszerek, stresszhatások. - Mi a lényege az immár Kecskeméten is elérhető, a legújabb kutatási eredményeken nyugvó terápiának? - Négy-öt évvel ezelőtt kezdték el alkalmazni először a pikkelysömörös betegeknél az úgynevezett biológiai kezeléseket. A molekuláris biológia korában a gyógyítás teljesen új aspektusa nyílt meg, amikor a betegséget kiváltó molekula szintjén avatkozunk be. Az eljárást tavaly fogadta be Magyarországon az OEP, és ismerte el a Szakmai Kollégium. Az új kezelést centrumokban végzik. A négy egyetem mellett négy-öt kórház kapott ehhez jogot, közöttük a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Kórházának Bőr- és Nemibeteg-gondozó Intézete. A biológiai kezelés a pikkelysömör kiváltásában szerepet játszó kóros fehérjét közömbösíti. A szert géntechnológiával állítják elő, és injekcióval vagy infúzióval juttatjuk be a szervezetbe. - Kinél alkalmazható? - Ez egy rendkívül drága terápia, amit az OEP korlátozott számban, csak indokolt esetben biztosít. Azoknál a betegeknél jöhet szóba, akik súlyos pikkelysömörben szenvednek, és a hagyományos terápia nem vezetett eredményre, vagy nem alkalmazható esetükben. A kiválasztás szigorú előírások szerint történik. Ennek érdekében pikkelysömör ambulanciát működtetünk. A végső döntést az OEP mondja ki. A megkezdett terápia is csak azoknál a betegeknél folytatható, akiknek állapota 12 hét után 50 százaléknál nagyobb arányban javult.

Kövessen minket a Facebookon is!

Címkék: Porta Egyesület