A kecskeméti egyetem két oktatója szerint: Így küzdhető le könnyen a vizsgadrukk
Az ország egyetemein, főiskoláin megkezdődött vagy a következő napokban kezdődik a vizsgaidőszak. A több százezer hallgató ilyenkor még beleolvas a jegyzeteibe, de már feszülten gondol a megmérettetésre. Hasznos tanácsok, miként kezeljük a vizsgázással járó stresszt.
Ha december, akkor vizsgaidőszak a felsőoktatásban. A kényelmes, sok esetben átbulizott éjszakákat felváltják a tanulással töltött esték, a diszkófények után pedig az éjjeli lámpa fénye világítja be a kollégiumi szobákat. A szóbeli és írásbeli megmérettetések izgalommal, a vizsgahelyzetek feszültséggel járnak, a stressz azonban nem leküzdhetetlen. Sőt, bizonyos esetekben még profitálhatnak is belőle a hallgatók.
Nagyon fel kell készülni
Ha valaki olyan stresszhelyzetbe kerül, amikor automatikus tevékenységet kell produkálnia, akkor a stressz elősegíti a tevékenységet. Viszont ha kevéssé automatikus, például újonnan megtanult információt kell visszaadnia, mint a vizsgák során, akkor a stressz rontja a teljesítményt - magyarázta Molnár Edina pszichológus a Kossuth Rádió Napközben című műsorában.
Éppen ezért, amikor valaki vizsgára készül, arra kell törekednie, hogy minél automatikusabbá tegye a tevékenységet. Ez könnyű akkor, amikor matematikai feladatokat kell megoldania, és sok lehetősége van a gyakorlásra. Vizsgahelyzetben aztán automatikusan sikerül is majd leküzdenie a stresszt. Ellenkező esetben, ha nagyon kevés az idő a felkészülésre, és sok új információt kell megtanulnia, akkor az rontani fogja a teljesítményét - mutatott rá.
Vagyis korán el kell kezdeni tanulni és az újonnan megszerzett információt folyamatosan mélyíteni kell, újra kell azt szervezni. Ha sikerül nagyon alaposan felkészülni, akkor csak a pozitív stressz marad meg a vizsgára - mondta Molnár Edina.
Nagy a tanárok felelőssége
Előfordulhat, hogy ennek ellenére a vizsgadrukk megakadályozza a hallgatót abban, hogy megmutassa tudása legjavát. Fülöp Tamás, a Pallasz Athéné Egyetem dékánja szerint az oktatónak a tapasztalataira kell hagyatkoznia, amikor azt látja, hogy egy hallgató az izgalom miatt nem tud teljesíteni.
A tanárok azzal a meggyőződéssel fognak egy vizsgához, hogy a hallgatókból a legjobb teljesítményt próbálják az adott szituációban elvárni. Így mindent meg kell tenniük azért, hogy a hallgató a legjobb tudását tudja nyújtani - vélte.
Az iskolák ma már nagyon sokféle tanulást támogató módszerrel rendelkeznek. Maguk az oktatók is érdekeltek abban, hogy a félév során ezeket átadják a hallgatóknak. Ha valaki ezt figyelmesen és következetesen végigviszi, akkor nagy meglepetés nem érheti a vizsgán sem - fűzte hozzá Fülöp Tamás.
Gyártsunk puskát, de ne használjuk!
A pszichológus szerint a puskagyártás is hasznos lehet, amennyiben végül nem használják azt. Miközben ugyanis az ember elkészíti a segédeszközt, újraszervezi az anyagot a fejében. Papírra is veti azt, így duplán is megtörténik annak mélyebb megértése. Aztán amikor vizsgaszituációba kerül, már nem is lesz szüksége a puskára - mutatott rá.
Segítenek az évek
Molnár Edina úgy vélte, bár függ a személyiségtől is, de a korral az ember egyre inkább megtanulja kezelni a vizsgaszituációkat. Minél több a letett vizsga, annál nagyobb a vizsgarutin, amihez még hozzájönnek az életben tapasztaltak is.
A másod-, vagy akár harmaddiplomások így könnyebb helyzetben vannak a stressz kezelése szempontjából - hangsúlyozta.
IDE kattitnva meghallgathatja a Kossuth Rádió Napközben című adását.
