Wojtyla Ház: ebédfelajánlás a Konzervgyári Konyhától
A Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepét február 2-án tartja a katolikus egyház, amikor a közösség Jézus bemutatását ünnepli.
A gyertyaszentelés története
Szűz Mária negyven nappal Jézus születése után bemutatta gyermekét a jeruzsálemi templomban. A jelen lévő idős Simeon Jézust a nemzetek megvilágosítására szolgáló világosságnak nevezte. Innen ered az egyik legrégebbi szentelmény: a szentelt gyertya, és a gyertyaszentelés szokása is. Így a szentelt gyertya Jézus egyik legrégebbi jelképe. A későbbi időkben a gyertyát az újszülöttek mellett tartották a rontó szellemek távoltartására a keresztelés napjáig (illetve, hogy a csecsemőt ki ne cseréljék). Amikor a fiatal anyák először mentek templomba, akkor is szentelt gyertyát vittek a kezükben.
Ünnep
Amióta december 25-ére került Jézus születésének ünnepe, azóta február 2-án tartják a gyertyaszentelés ünnepét. A pápák közül II. János Pál pápa ünnepelte meg először 1997-ben.
Az ünnep egyfelől Szűz Mária megtisztulásának ünnepe, mert Mária a zsidó törvények előírásainak megfelelően mutatta be gyermekét a templomban és bemutatta a tisztulási áldozatot. A nyugati liturgia ezt emelte ki a 10. századtól kezdve. Másfelől Jézus bemutatásának ünnepe is, mert ezen a napon szentelték őt Istennek. 1960-tól a nyugati liturgia ismét Jézus bemutatását emeli ki a két ünnep közül. A katolikus egyház azt a teológiai mondanivalót emeli ki, hogy Krisztus és Mária megszentelődése ez a nap, illetve mindazoké, akik életodaadásukban vállalkoznak Isten országának szeretetére, azaz Krisztus követésére. Ebben az értelemben az ünnep köszönetnyilvánítás Istennek a megszentelt hivatások ajándékáért. Azonban Magyarországon megmaradt a régi neve, Gyertyaszentelő Boldogasszony. A keleti liturgiában Hypapanie - találkozás - a neve, mert Isten Fia először találkozott papságával ezen a napon.
Népszokások
A megszületett gyermeket, amíg még nem keresztelték meg, „pogánykának” hívták. Jézus Krisztus jelképe volt a gyertya, ezért a pogányka mellett világított kereszteléséig, hogy Jézus vigyázzon rá, nehogy rossz szellemek „kicseréljék”. Majd a keresztelőre - vagy „egyház-kelőre” - az anya vitte az égő gyertyát.
Gyertyát égettek jégeső, vihar, villámlás esetén, illetve krónikus betegek és halottak mellett is. Egyes helyeken (pl. Tápiószentmárton) még a haldokló kezébe is égő gyertyát helyeztek.
Ha ezen a napon jó idő van, akkor későn tavaszodik. Mondogatták is: Gyertyaszentelő napján „Inkább farkas ordítson be az ablakon, minthogy kisüssön a nap!”
A néphiedelem szerint ezen a napon a medve kijön a barlangjából, és ha meglátja árnyékát (vagyis szép, napos idő van), akkor megijed tőle, és visszamegy aludni, amiből arra következtettek, hogy újra hideg lesz. Ha viszont nincs árnyéka, akkor kint marad, mert tudja, hogy ez a tél utolsó próbálkozása és hamarosan enyhül az idő.
(Forrás: Wikipedia)
Február 2. - A szerzetesek világnapja
II. János Pál pápa 1997-ben nyilvánította a szerzetesek világnapjává február 2-át, Gyertyaszentelő Boldogasszony napját. Az ünnep célja hálát adni Istennek a szerzetesi élet ajándékaiért, előmozdítani a hívek körében a szerzetesség ismeretét és szeretetét, valamint lehetőséget adni a szerzeteseknek, hogy tudatosuljon bennük „életük szépsége és azok a csodák, amelyeket az Úr bennük és általuk művel az egyház és a világ javára”.
Szerzetesrenden az egyházuk által jóváhagyott szabályok, regulák szerint élő és általában közös fedél alatt, kolostorban (rendházban, monostorban, zárdában) lakó szerzetesek (barátok), illetve szerzetesnők (apácák vagy nővérek) közösségét értjük. Szinte minden vallásban kialakult ez az istentiszteleti életforma.
A szerzetesség kezdetei a 4. századra nyúlnak vissza. Ebben az időben sok keresztény a sivatagi magányban és visszavonultságban, aszkétikus életmódot folytatva iparkodott közelebb kerülni Istenéhez. Az ilyen anachorétáknak is nevezett remeték idővel közösségeket alkottak, ezekből jöttek létre a szerzetesrendek.
Az első kolostort 332-ben, Felső-Egyiptomban alapították. A keleti egyházak szerzetesi rendszerének atyjaként Szent Baszileioszt tisztelik, míg a nyugati világ rendjei Nursiai Szent Benedek (480-543) fellépésétől kezdve alakultak ki. Benedek 528-ban alapította meg a montecassinói kolostort, ezzel a nyugati szerzetesség alapjait is megvetette.
A katolikus egyház szerzetesrendjeinek közös vonása az evangéliumi tanácsok vállalása, a szegénység, tisztaság és az engedelmesség fogadalma által.
A szerzetesrendek korunkban is megtalálják feladataikat. Míg egykor a szerzetesi közösség tagjai komolyan vették a külvilágtól való elvonulást, és gyakran csak saját családjukkal tartották a kapcsolatot, a mai szerzetesrendek olyan élet-, munka- és imaközösségek, amelyeknek tagjai - lelkészek, pedagógusok, nevelők - napjaink gondjaival foglalkoznak, tevékenységük elsősorban a társadalom peremcsoportjaira összpontosul.
Elérhetőségük is megváltozott a modern világban. Nem kell kolostorkapun kopogtatni, hogy a zárdafőnököt, apátot elérje a földi halandó, legtöbb rend él a modern technika adta lehetőségekkel, többek között honlapot is működtetnek.
Magyarországon a szerzetesek több tucat óvodát, általános iskolát, gimnáziumot, szakképzési intézményt, művészeti iskolát és kollégiumot tartanak fent. A Magyar Katolikus Egyház csaknem kilencven - többségében női - szerzetesrendet, tart nyilván több mint 2500 taggal.
FÉRFI SZERZETESRENDEK MAGYARORSZÁGON:
Alexiánus Testvérek Kongregációja
Betegápoló Irgalmasrend
Ciszterci Rend Zirc-Pilis-Pásztó-Szentgotthárd Egyesített Apátsága Zirc
Csornai Premontrei Prépostság
Don Bosco Szalézi Társasága
Gödöllői Premontrei Perjelség
Isteni Ige Társasága (Verbita Missziósrend)
Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya
Kamilliánus Kolostor
Keresztény Iskolatestvérek Katolikus Szerzetesrend
Krisztus Légiója Kongregáció
Magyar Bencés Kongregáció Pannonhalmi Főapátság
Magyar Kapucinus Delegáció
Magyar Pálos Rend Első Remete Szent Pál Rendje
Mária Iskolatestvérek Szerzetesrend
Konventuális Ferences Minorita Rend
Nagy Szent Bazil Rend
Piarista Rend Magyar Tartománya
Isteni Üdvözítő Társasága (Salvatoriánus Atyák)
Sarutlan Kármelita Rendtartomány
Szent Domonkos Rend Magyar Tartományfőnökség
Szervita Rend, Szűz Mária Szolgái
Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány
NŐI SZERZETESRENDEK MAGYARORSZÁGON:
Congregatio Jesu
Annunciáta Nővérek Kongregációja
Árpád-házi Szent Margitról nevezett Szent Domonkos Rendi Nővérek Apostoli Kongregációja
Assisi Szent Ferenc Leányai Kongregációja
Ciszterci Nővérek Boldogasszony Háza Monostor
Ciszterci Nővérek Regina Mundi Apátsága
Eukarisztia Szolgálóleányai Társasága
Ferences Mária Misszionárius Nővérek
Ferences Szegénygondozó Nővérek
Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek Kongregációja Magyar Tartomány
Isteni Szeretet Leányai Kongregációja
Isteni Üdvözítő Nővérei (Salvator Nővérek)
Jézus és Mária Gyermeksége Társulat Szent Krisztiána védelme alatt
Jézus Isteni Szívéről nevezett Karmelita Nővérek Kongregációja
Jézus Kistestvérei Női Szerzetes Közösség
Jézus Szíve Nővérek Társasága
Jó Pásztor Nővérek Kongregációja
Klarissza Remeteség "Szécsény Ágacskája"
Krisztus Király Misszionárius Nővérek Társasága a Külföldön Élő Lengyelek Számára
Legszentebb Üdvözítő Nővérei
Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Iskolanővérek Társulata
Boldogasszony Iskolanővérek
Nagy Szent Bazil Rendi nővérek
Notre Dame Női Kanonok- és Tanítórend
Örökimádó Nővérek "Maria Reparatrix"
Szent Vincéről Nevezett Szatmári Irgalmas Nővérek Társulata
Premontrei Női Kanonokrend
A Szent Orsolya Rend Római Uniójának Magyar Orsolyita Közössége
Sarutlan Kármelita Nővérek
Segítő Szűz Mária Leányai Don Bosco Nővérek
Szent Benedek Leányai Társasága
Szent Domonkos Rendi Kontemplatív Nővérek Rózsafüzér Királynéja Monostor
Szent Erzsébetről Nevezett Betegápoló Nővérek
Szent Erzsébet Nővérek Kongregációja
Szent József Kongregáció Magyarországi Missziója
"Szent Kamill Leányai" Szerzetes Intézmény
Szent Keresztről nevezett Irgalmas Nővérek
Szentlélek Szolgálói Szerzetesközösség
Szent Szív Társaság (Sacre Coeur)
Szeretet Misszionáriusai (Teréz Anya Nővérei)
Szervita Nővérek a Fájdalmas Anya Szolgálói
Szociális Misszióstársulat
Szűz Mária Látogatásáról nevezett (Vizitációs) Rend
Szűz Mária Társasága
Tisztítótűzben Szenvedő Lelkeket Segítő Nővérek Kongregációja