Gazdasági évnyitót tartott a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara
Képgaléria
Gaál József, a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke köszöntötte a vendégeket, majd „A Duna-Tisza köze, mint fejlődési pólus” címmel tartott prezentációt.
Mint elmondta, Bács-Kiskun Megye egy erős, az átlagnál jóval dinamikusabban fejlődő szakaszban van. Ezt támasztják alá a tervezés alatt lévő nagy és kisebb beruházásaink is, elsősorban a kecskeméti régióban. Noha közel kétharmados az ipar súlya Bács-Kiskunban, ami egyre csak nő a nagyvállalatok jövőbeni fejlesztéseinek köszönhetően. Nem csak a jármű és gépipar húzza ezt a növekedést, hanem szinte minden más gazdasági ágban fejlődés tapasztalható, kivéve az erdészeti tevékenységet. A vállalkozások fejlődését, és a gazdasági növekedés bármely más szegmensét fontos egyben kezelni. Ennek koordinációja mellett kötelezte el magát a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, melynek Bács-Kiskun megyei szervezete tartott előadást az aktuális trendekről és problémákról vállalkozóknak.
Dr. Parragh László a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Gaál József megyei elnök és Csizmadia Norbert a Pallasz Athéné Geopolitikai Alapítvány Kuratóriumának elnöke is hangsúlyozta előadásában, hogy komoly fellendülési szakaszát éli a Duna-Tisza köze.
A kamara igyekszik továbbhaladni a megkezdett úton, a beszállító-fejlesztés az egyik olyan kiemelt terület, ami a jövőben is fókuszpontban lesz. A helyben foglalkoztatás szorgalmazása is fontos, ugyanakkor a kecskeméti fejlődés mértéke szükségessé teszi, hogy az elkövetkezendő években jelentős plusz munkaerőt kell majd a város vonzáskörzetébe csábítani.
- Azt gondolom, hogy ez megoldható kihívás, nagyon komoly előkészületek történnek ebben az ügyben – mondta el kérdésünkre Gaál József.
Az általános képzés helyett egyre nagyobb hangsúlyt kap a célzott szakképzés. Sok munkavállalónak jelenleg nem megfelelő a szaktudása. A másik nagy probléma, hogy a bérek sem igazodnak az európai színvonalhoz. Ráadásul a külföldi munkaerő bevonzása sem lehet igazi megoldás. A jó helyes útnak hosszútávon a szakképzés átalakítása mutatkozik.
- A szakképzésnél a nagy nehézséget az jelenti, hogy az egy hosszú folyamat. Először ki kell találnunk, hogy mit akarunk tanítani, aztán ki kell eszelnünk, hogy ki fogja tanítani. Fel kell készíteni a pedagógusokat, és csak utána lehet elkezdeni az oktatást, ami 2-3-4 év legalább - hangsúlyozta Dr. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.
