Évértékelő sajtótájékoztatót tartott a megyei katasztrófavédelem
Dr. Farkasinszki Lóránt tájékoztatást adott az újságíróknak a 2016-ban elvégzett katasztrófavédelmi feladatokról. Beszédében kiemelte, hogy a káresemények bekövetkezésének megelőzése volt az elsődleges feladat 2016-ban is. A célokhoz rendelt feladatok megvalósultak, az erre irányuló teendők végrehajtását az igazgatóság határozott és következetes integrált hatósági munkára, a tudatos lakosságtájékoztatásra és a biztonság megteremtéséért felelős és érdekelt szereplők célirányos felkészítésére alapozta.
Szólt továbbá arról is, hogy a katasztrófavédelem nemzeti ügy, így Bács-Kiskun megyében is közösen - hivatásos, önkormányzati és önkéntes tűzoltók, állami szervek, mentő szervezetek, civil szervezetek, karitatív szervezetek - érték el mindazokat az eredményeket melyek az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát szolgálják.
A Bács-Kiskun megyei állomány felkészültségét, elhivatottságát és szakmaszeretetét jól tükrözi, hogy 2016-ban öt esetben is első helyezést ért el Bács-Kiskun megyei csapat országos szakmai versenyen. Ezek a versenyek a következők voltak: a Tűzvizsgálók Országos Versenyén, a Veszélyes Közúti Áruszállítás Országos Versenyén, a Veszélyes Vasúti Áruszállítás Országos Versenyén, a Katasztrófavédelmi Sugárfelderítő Egységek Országos Versenyén, és az Országos Tűzmegelőzési Szakmai Vetélkedőn.
A sajtótájékoztatón a katasztrófavédelmi szakterületekről külön-külön is szót ejtett a megyei igazgató:
Tűzvédelem
Bács-Kiskun megye az ország ötödik legnépesebb megyéje. A terület adottságainak megfelelően a mezőgazdaság továbbra is fejlett és meghatározó, azonban iparosodottság folyamatos és oly mértékű intenzív fejlődést mutat, amely nemzetgazdasági szempontból is meghatározó. Az új beruházások a kor színvonalának megfelelő tűzvédelmi biztonsággal valósulnak meg.
A 22 nagyváros mellet kevés, de nagy lélekszámú és kiterjedésű község, sok falu és számtalan tanya jellemzi, nagyok a településközti távolságok, település-szerkezete alföldi jellegű. A közlekedési ágazat valamennyi alágazata megtalálható, számos országos és európai jelentőségű útvonallal (közúti, vasúti, vízi, légi).
A természeti környezetből eredő tűzvédelmi veszélyeztetettség szempontjából továbbra is meghatározó az erdőtüzek veszélye. A klímaváltozás hatásai pedig mind a természeti, mind az épített környezet veszélyeztetettségét növelik! A szárazodás megnövelte az erdő- és vegetációtüzek kockázatát, a bekövetkezett események volumenét. A megelőzési tevékenység az össz-esetszám csökkenését eredményezte, de a klímaváltozással gyakoribbá váltak a nagykiterjedésű, csak magas riasztási fokozatban kezelhető erdőtüzek. A klímaváltozással szintén gyakoribbá váltak a szélsőséges időjárási események, viharok mind lokális, mind nagyobb területre kiterjedően, korábban nem jellemző évszakokban is.
A tűzvédelmi kockázatok minél hatékonyabb kezelése érdekében az évben több „erdőtüzes" gyakorlat is volt, májusban megyei szintű terepvezetési és navigációs gyakorlat - az együttműködő és társszervek széleskörű bevonásával -, valamint júliusban egy országos konferencia és gyakorlat, Bugacon. A megrendezett V. Országos Erdőtűzvédelmi Konferencián és Gyakorlaton mintegy 130-an vettek részt.
Eseményszámok, feladatvolumen: A megyei tűzoltó egységeknek 2016. évben összesen 2334 káresetnél kellet feladatot végrehajtani. Ebből beavatkozást igénylő tűzeset 839, és 1495 műszaki mentés volt. Ezen felül 69 db utólagos tűzeset jelzés volt, és 258 esetben az állampolgárok képesek voltak még a tűzoltók kiérkezése előtt felszámolni a káreseményt.
A tűzesetek számát nagyban befolyásolta a szabadtéri erdő- és vegetációs tűzesetek alakulása. Az ilyen jellegű események számát az utóbbi négy évben sikerült a 2012-es esetszám 20%-a körül stabilizálni. A 2016-os évben az elmúlt hat év legkevesebb szabadtéri tűzesete történt. A csökkenés okát egyfelől a továbbfolytatott és tudatosan tervezett hatósági munkában, másfelől a cél-specifikus, nagyszabású lakosság tájékoztatásban látjuk. A lakosság szemléletformálására a Megyei Tűzmegelőzési Bizottság munkájában résztvevő valamennyi szervezetnek a megelőzés érdekében kifejtett tájékoztató, felvilágosító tevékenysége jelentős befolyással bírt.
Katasztrófavédelmi Műveleti Szolgálat (KMSZ) összesen 85 alkalommal vonult tűzesetekhez és műszaki mentésekhez. Tűzvizsgálati helyszíni szemlét 56 esetben folytatott le.
Már hagyományosnak mondható szakmai évzáró rendezvény volt a III. Tűzesetek vizsgálata, tapasztalatai konferencia, melyen mintegy százan vettek részt.
A Megyei Tűzmegelőzési Bizottság széleskörű lakosság-tájékoztatási tevékenységet (erdő- és vegetációs tüzek, szén-monoxid-mérgezés, kéménytüzek megelőzése, stb. témakörökben) folytatott. A Bizottság rendezvényei közül kiemelkedik a fekvőbeteg ellátó intézményekbe szervezett kiürítési gyakorlatsorozat, a IX. Országos Kéménykonferencia, valamint az V. Lakiteleki Tűzvédelmi Szakmai Napok.
A megyében 6 hivatásos tűzoltó parancsnokság (HTP), 2 hivatásos őrs, 9 önkormányzati tűzoltó-parancsnokság (ÖTP), 2 önkéntes tűzoltóság (ÖT) és 3 létesítményi tűzoltóság (LTP) teljesít készenléti szolgálatot, és több mint 35 önkéntes tűzoltó egyesület (ÖTE) áll készen a bevetésre. A megyében működő 8 hivatásos egység a 9 ÖTP-vel együtt képes jó szakmai színvonalon biztosítani a mentő-tűzvédelemi feladatok szakszerű ellátását.
Az Önkormányzati Tűzoltó-parancsnokságok stabil működést mutattak, 754 káreseti tevékenységben vettek részt, a legtöbb esetben önállóan számolták fel a káreseteket.
Az Önkéntes Tűzoltó Egyesületek 408 esetben működtek közre 2016-ban. A megye működési területén a 2016. év végére már 3 önállóan beavatkozó ÖTE működött. Dunaföldvár ÖTE, Orgovány ÖTE és Akasztó ÖTE. A 2016-os évben Akasztó ÖTE 11 műszaki mentéshez és 20 tűzesethez, Dunaföldvár ÖTE 22 műszaki mentéshez és 34 tűzesethez, míg Orgovány ÖTE 4 műszaki mentéshez és 10 tűzesethez vonult.
A hivatásos egységek munkájának szakszerű kiegészítése és az állampolgároknak történő segítségnyújtás gyorsabbá tétele érdekében, az önkéntes tűzoltó egyesületek számára megindult több éves támogatói tevékenyég eredményeképpen a megye szakfeladatot ellátó egyesületei megerősödtek, technikai és védőeszközökben való ellátottságuk tovább javult. 2016-ban a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és a Magyar Tűzoltó Szövetség által kiírt pályázatokon több mint 23,17 millió Ft értékben részesült támogatásban a 30+1 (Dunaföldvár) pályázó ÖTE.
A Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság területén, összesen három létesítményi tűzoltóság működik: Kecskeméten a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. főfoglalkozású létesítményi tűzoltósága és a P-Development Kft. alkalomszerűen igénybe vehető létesítményi tűzoltósága, továbbá Foktőn a Pannon Növényolajgyártó Kft. alkalomszerűen igénybe vehető létesítményi tűzoltósága.
A XIII. gróf Széchenyi Ödön országos hivatásos tűzoltósport-versenyen a megyei csapat, 4x100m-es váltóban országos első, horoglétra csapatversenyben országos második, összetettben országos harmadik helyezést ért el. Az Orosházán megtartott legerősebb tűzoltók versenyén Csernák Zsolt (kiskunhalasi tűzoltó) lett a legerősebb magyar tűzoltó a „30-40 éves" korosztályban, melyet különdíjjal jutalmaztak.
Polgári védelmi szakterület
Bács-Kiskun megyében a tárgyi évben a veszélyeztető hatások számában és mértékben nem volt jelentős változás.
A megye természeti és civilizációs veszélyeztetettsége:
- árvíz, belvíz, rendkívüli időjárás;
- nagy kiterjedésű erdőtűz,
- földtani veszélyforrások (földrengés, partfalomlás).
- veszélyes anyag szabadba kerülésének kockázata, veszélyes üzemek, távolság nukleáris létesítménytől;
- veszélyes áruk szállítása, jelentős forgalom, közlekedési útvonalak és csomópontok.
- felszíni és felszín alatti vizek (elsősorban az ivóvízbázisok) sérülékenysége;
- humánjárvány vagy járványveszély, valamint állatjárvány;
- a riasztási küszöböt elérő mértékű légszennyezettség.
A klímaváltozás hatásai azonban mind a természeti, mind az épített környezet veszélyeztetettségét növelik, mert gyakoribbá váltak a szélsőséges időjárási események, viharok mind lokális, mind nagyobb területre kiterjedően.
A lakosság önvédelmi képességének fejlesztése érdekében 2014 augusztusától kezdődően alakítjuk meg a települési önkéntes mentőcsoportokat (továbbiakban: TMCS). 2014-ben 12, 2015-ben 24, 2016-ban pedig 20 TMCS szerezte meg a nemzeti minősítését, így mind a 48 db I-es és II-es katasztrófavédelmi osztályba sorolt Bács-Kiskun megyei település rendelkezik mentőcsoporttal, sőt 8 III-as katasztrófavédelmi osztályba sorolt település is. Az év végére így 56-ra nőtt a megyében működő TMCS-k száma. A települések veszélyeztetettsége szerint alapvető vízkár-elhárítási, vezetés-irányítási és logisztikai, kötéltechnika valamint rendkívüli időjárási események kezelésébe vonhatók be. Az önkéntes mentőszervezetek 2016. évi támogatására kiírt pályázat kapcsán Bács-Kiskun megye 10 mentőszervezete (Petőfi MCS, továbbá 9 JMCS) élt a lehetőséggel. Mind a 10 pályázó mentőszervezetünk pozitív elbírálásban részesült, összesen 2.475.219 Ft-ot ítéltek meg. Az összegből technikai eszközökhöz és védőfelszereléshez jutottak a mentőcsoportok.
A települési önkéntes mentőcsoportok megalakításával és nemzeti minősítésével együtt fontos feladat a már megalakított megyei és járási önkéntes mentőcsoportok éves szinten tartó foglalkozásainak és gyakorlatainak megtartása. A megyei rendeltetésű Petőfi és 9 járási mentőcsoport tartott riasztási gyakorlattal egybekötött éves szintentartó gyakorlatot és képzést tárgyidőszakban.
Megrendeztük a felmenő rendszerű katasztrófavédelmi ifjúsági versenyt, melyben összesen 220 diák kapott felkészítést. Középiskolai kategóriában az országos 2. helyezést, általános iskolai kategóriában pedig a 12. helyezést értük el. Az országos döntőben sikeresen szerepelt a Bajmoki Tűzoltó Egyesület (Szerbia) ifjúsági csapata is. A Katasztrófavédelmi Közösségi Szolgálat (a továbbiakban: KKSZ) végrehajtására a 48 megyei középfokú oktatási intézményből jelenleg 42 iskolával van érvényes együttműködési megállapodásunk, valamint további 2 Bács-Kiskun megyén kívüli intézménnyel. 2016-ban összesen 1383 fő diák töltötte közösségi szolgálatát valamely fogadóintézményünkben. Tapasztalataink alapján a diákok folyamatos, kiemelkedő érdeklődést mutatnak a KKSZ Bács-Kiskun MKI valamely szervénél való teljesítésre.
Iparbiztonsági szakterület
Veszélyes üzemek:
Bács-Kiskun megyében 36 veszélyes üzem - 4 felső küszöbértékű, 9 alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, valamint 23 küszöbérték alatti üzem - végleges katasztrófavédelmi engedéllyel rendelkezik. Kellő figyelmet fordítunk az üzemek rendszeres ellenőrzésére, iparfelügyeleti támogatására. 2016-ban veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset, vagy üzemzavar nem fordult elő.
A KSE gépjárművek alaprendeltetése a Magyarországon átmenő főbb tranzit útvonalakon a radioaktív és nukleáris anyagok szállítási tevékenységének ellenőrzése, valamint a KML radiológiai és nukleáris anyagokkal kapcsolatos vonulásainak támogatása. A KSE folyamatosan részt vett a veszélyes üzemek, illetve a veszélyes szállítmányok szakterület hatósági ellenőrzési műveleteinek sugárvédelmi felderítési támogatásában.
Katasztrófavédelmi Mobil Labor:
A KML szolgálatot adó kollégák kifogástalan szakmai felkészültséggel látják el feladataikat, munkájukat a kor követelményeinek megfelelő színvonalon felszerelt Land Rover Defender típusú KML-ADR gépjármű segíti. A BÁCS KML a 13 riasztást követő ABV felderítési tevékenységen felül 155 esetben hajtott végre hatósági ellenőrzést, veszélyes üzemi, veszélyes szállítmányok, továbbá vízügyi és vízvédelmi szakterületeken.
Veszélyes szállítmányok szakterület
Bács-Kiskun megyét érintően éves szinten ~ 2 000 000 000 kg mennyiségű veszélyes áru szállítása valósul meg. Megyénk sajátossága, hogy az ország valamennyi megyéjében előforduló veszélyes áruk közúti (ADR) szállításából eredő kockázatok mellett, markánsan megjelennek a veszélyes áruk vasúton (RID) és belvízi folyami úton (ADN) történő szállításából adódó kockázati tényezők is.
Bács-Kiskun megyére jellemző éves veszélyes áru szállítási adatok:
Veszélyes áruk közúti (ADR) szállítása: ~ 600 000 000 kg.
Veszélyes áruk vasúti (RID) szállítása: ~ 800 000 000 kg.
Veszélyes áruk folyami (ADN) szállítása: ~ 600 000 000 kg.
Veszélyes áruk légi (ICAO) szállítása: ~ 100 000 kg.
2016-ban összesen 5315 db veszélyes szállítmány ellenőrzésre került sor, amely magában foglalja a veszélyes áruk szállításával kapcsolatos közúti (ADR), vasúti (RID) és belvízi folyami (ADN) szállítási alágazati, illetve a telephelyi ellenőrzéseket is.
A hatósági ellenőrzések során 4968 jármű (ADR ellenőrzés keretében 2327, RID ellenőrzés keretében 2528, ADN ellenőrzés keretében 113 jármű) és 45 telephely (ADR ellenőrzés keretében 35, RID ellenőrzés keretében 9, ADN ellenőrzés keretében 1) vizsgálata történt meg. A vizsgált járművek közül 265 (2015-ben: 231) az ADR, 1470 (1192) a RID és 13 (36) az ADN hatálya alá tartozott. Az ellenőrzések során ADR területen 13 (7) hibás járművet és 6 (22) szabálytalan telephelyet, RID területen 45 (43) hibás járművet tártak fel az ellenőrzések. ADN területen hibás jármű, illetve szabálytalan telephely nem fordult elő. Sok energiát fordítunk a veszélyes szállítmányok rendszeres iparbiztonsági hatósági ellenőrzésére. Stratégiánk eredményének tekinthető, hogy tárgyévben veszélyes szállítmányok szakterületi esemény nem fordult elő.
Hatósági szakterület
A tűzoltósági, az iparbiztonsági, a vízügyi, vízvédelmi és a polgári védelmi szakterületek hatósági, szakhatósági eljárásait az integrált hatósági tevékenységnek megfelelően a megyei és kirendeltségi hatósági osztályok folytatták le. A hatósági és szakhatósági ügyek száma a 2016-os évben 12 499 volt.
Az összetett és sok fajta eljárás miatt, valamint a technika fejlődésével való lépéstartás miatt, komoly hangsúlyt kapott az állomány továbbképzése, és a műszaki tudásszint továbbfejlesztése. A gyakorlatorientált képzéseink hatékonyságát visszaigazolta az országos szakmai versenyeken 2016-ban elért öt első helyezés. Az Országos Tűzmegelőzési Vetélkedőn sorozatban másodszor ért el I. helyezést az igazgatóság csapata.
A 2016-os évben is prioritást kapott az ügyfelek tájékoztatása az eljárásainkról, annak tapasztalatairól, valamint a megfelelő jogalkalmazásról. Az építési engedélyezési eljárásokat megelőzően, a kiviteli tervek készítése során, valamint a tűzjelző- és oltóberendezések létesítési és kivitelezési munkálataival kapcsolatosan az igényeknek megfelelő mértékben egyeztetéseket tartottak a hatósági osztályok. A továbbképzések, konferenciák és tájékozató anyagok témája főként Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek, illetve az Országos Tűzvédelmi Szabályzat 2016-os évben hatályba lépő, illetve módosuló rendelkezései voltak. Mindezek mellett hangsúlyt helyeztünk a szabadtéri tűzgyújtás és aratás, a fűtési szezon veszélyeivel, illetve a rendezvénytartással kapcsolatos tájékoztatókra.
Év elején tűzkísérletet tartottunk Szentkirályon, együttműködve a Bács-Kiskun Megyei Mérnöki Kamara Tűzvédelmi Szakcsoportjának Elektronikai és Épületvillamossági Szakcsoportjával. Az igazgatóság és a Bács-Kiskun Megyei Mérnöki Kamara Tűzvédelmi Szakcsoportja immár az V. Tűzvédelmi Szakmai Napokat rendezte a Lakiteleki Népfőiskolán, 2016 őszén. A tapasztalatok alapján az új alapokra helyezett előírásrendszert, szemléletmódot elkezdték alkalmazni hatósági- és ügyféli oldalon egyaránt.
A IX. Országos Kémény Konferencián a kéménytüzek tapasztalatairól előadást tartottunk, illetve a Megyei Tűzmegelőzési Bizottság kiállítóként is jelen volt.
A 2016. évben két új R16 Rába Aquadux 4000 típusú gépjárműfecskendő, egy új KMSZ, két magasból mentő szer, egy erdőtűz oltására alkalmas gépjármű érkezett az Igazgatóságra.
