Kutyákról, macskákról és a hit dolgairól beszélt az állatorvos a Wojtyla Házban
Képgaléria
- Gyermekkorom nagy részét tanyán töltöttem, ahol valósággal együtt éltem a természettel. Büszke vagyok „parasztságomra”, és nem értek egyet azokkal, akik lenézik a földből élőket. Mert a parasztemberek ugyan nem feltétlenül iskolázottak, de a köztudattal ellentétben a legintelligensebb társadalmi rétegek egyikét képviselik. Tisztelik embertársaikat, és kitartásukkal, hitükkel, kreativitásukkal túlélnek minden nehézséget. Ez pedig a régi időkre különösen vonatkozik - villantotta fel kiskorának emlékképeit dr. Mező Tibor. Nagyapja gyakorta kivitte elletésekre, látta, amint az aprójószágok megszületnek. Végül ez motiválta az állatorvosi egyetem elvégzésére - mondta folytatásul.
Megjegyezte: egyetlen élő sejtben 20 millió biokémiai folyamat játszódik le egyszerre, egymással teljes összhangban, ami nyilván nem alakulhatott ki véletlenül, ezt meg kellett alkotnia valakinek. E gondolat vitte közel őt a transzcendenciához - vissza is tért rá előadása későbbi szakaszában.
Az állatokkal való kapcsolatáról szintén nyilatkozott: - Sajátos kontaktust tudok kialakítani a jószágokkal. Érzem, mikor, hogyan és hol kell hozzájuk nyúlni. Megtörtént velem a következő eset. Egy anyaoroszlán valamiképp felsértette kölyke nyelvét, emiatt bágyadt volt, nem evett. Nekem mégis megengedte, hogy hozzányúljak, megvizsgáljam, ami éber állapotban meglehetősen ritkán fordul elő. Az állatok érzik az ember minden rezdülését, de kisebb „trükkökhöz” folyamodva ez fordítva is igaz lehet - jelentette ki.
Elárult még egy érdekességet: a kutyák, macskák érzékelik az ember hozzáállását. A bőr kipárolgásából a kutya például azonnal megállapítja, ha valaki fél tőle. Ilyenkor hirtelen felbátorodik és támadóvá válik.
Végigjárta az El Caminot, ami egészen megváltoztatta az emberi életről vallott felfogását. Korábban nem hitt a csodákban, de az út során belátta, mégiscsak léteznek, mert több valami hasonló történt vele menet közben. Rájött, ha valaki hisz, akkor jó időben jön a megfelelő segítség. „A zarándoklaton egy olyan pluszt szereztem, ami után azt mondja az ember, érdemes önzetlennek lenni, jót cselekedni, még akkor is, ha nem mindig kapunk viszonzást érte, sőt olykor-olykor sérelmek érnek mások részéről.”
Mai praxisáról vallotta: a régi nagyüzemek eltűntek, a háztáji gazdaságok többségében megszűntek, maradnak tehát a kisállatok.
