A lengyel-magyar barátság előtt tisztelgett a Wojtyla sorsközösség
Képgaléria
A lengyel–magyar barátság napjának története 2006 március 24-ig nyúlik vissza, amikor Lech Kaczynski lengyel és Sólyos László magyar köztársasági elnök aláírták a győri nyilatkozatot. A magyar Országgyűlés 2007. március 12-én, a lengyel Szejm pedig március 16-án nyilvánította határozatban ünnepnapnak március 23-át, a lengyel-magyar barátság napját.
Az ünnepségen elsőként Molnár Zoltán mondott köszöntőt. A Wojtyla Ház intézményvezetője felidézte, hogyan fonódott össze a lengyel és a magyar nép történelme az államalapítástól egészen napjainkig.
- A lengyelek legnagyobb királyaik között tartják számon I. Nagy Lajost, vagy ahogyan ők nevezik Magyar Lajost, majd annak leányát, Hedviget, a Jagelló-dinasztia megalapítóját. Több Jagelló is ült a magyar trónon, Báthori István erdélyi fejedelem pedig tíz éven át Lengyelország uralkodója volt - említette közös történelmünk egyes momentumait Molnár Zoltán.
Farkas P. József, a Karol Wojtyla Barátság Központ alapító igazgatója beszédében megköszönte a városnak, hogy támogatja a lengyel-magyar barátság erősítése érdekében kifejtett munkájukat. A Wojtyla Ház vezetője tolmácsolta a jelenlévőknek Ewa Filipiak a kecskemétiekhez írt levelét. Wadowice korábbi polgármestere, jelenlegi országgyűlési képviselője szívélyes üdvözletét küldte az emléknap alkalmából Kecskemét polgármesterének és a város minden lakójának az alábbiak szerint:
„Üdvözlöm szeretett kecskeméti barátaimat, a város minden lakóját! Szívesen emlékszem vissza az ott töltött napokra, az emlékfa kövének leleplezésére. Minden akkor kezdődött, amikor 2005. május 3-án, egy lengyel nemzeti ünnep alkalmából a kecskeméti delegációval találkoztunk Wadowicében. Akkor járt először nálunk Farkas P. József úr, akit Csontos Tamás kísért el tolmácsként. A delegáció szívélyessége, közvetlensége, ragyogó személyessége rögtön lenyűgözött engem és munkatársaimat. Ami szimpátiát táplált magyar vendégeink iránt. Nagy figyelemmel hallgattuk a „hírös városról”, polgárairól és a Porta Egyesület tevékenységéről szóló beszámolót. Így született meg a mi barátságunk, valamint jött létre kapcsolat Wadowice és Kecskemét között. Barátságunk hivatalos megpecsételésére Zombor Gábor polgármestersége idején került sor; akkor írtuk alá a partnervárosi szerződést. Ily módon adtunk új értelmet a régi mondásnak, miszerint: „Lengyel, magyar - két jó barát.” Ma is fontos feladatom a barátság fenntartása, működtetése. Nem szabad elfeledkeznünk a két város partneri szövetségéről. Kecskeméti barátaink biztosak lehetnek abban, hogy én és munkatársam, Stanisław Kotarba, továbbra is komoly erőfeszítéseket teszünk annak érdekében, hogy barátságunk tovább erősödjön. Ezúton küldöm szívélyes üdvözletemet Kecskemét polgárainak, a város polgármesterének és képviselő testületének.”
- Ez a fa olyan, mint a lengyel-magyar barátság. Nem elég elültetni, gondozni, ápolni is kell - hangsúlyozta ünnepi köszöntőjében Szeberényi Gyula Tamás. Az alpolgármester a lengyel-magyar barátságról szólva elmondta, azért is élhette túl a politikai viharokat ez a régi szövetség, mert nem a politika szülte, hanem az emberek érzései, gondolkodása határozta meg.
- Mi néha kicsit hűtlenek voltunk ehhez a barátsághoz - fűzte hozzá az alpolgármester, ezért is köszönjük a Wojtyla Barátság Központnak, hogy ilyen jó partnere az önkormányzatnak, és méltó módon ápolja a lengyel-magyar barátságot.
Dr. Gőbölös Antal, Bedő-díjas erdőmérnök arról beszélt az ünnepségen, hogy az erős gyökérzetű, viharokat is kiálló tölgy kiváló szimbóluma a két nép barátságának. Több száz évig is elélhet, így még sokáig jelképezheti a két nép összetartozását. Az Országos Erdészeti Egyesület kecskeméti csoportja védnökséget vállalt az emlékfa fölött, ezt a védnökséget az ünnepségen megerősítette dr. Gőbölös Antal.
A rendezvény zárásaként helyezték el az emlékezés koszorúit a lengyel-magyar barátság tölgyfájánál. A város nevében Szeberényi Gyula Tamás alpolgármester és Süli Csontos Ottó képviselő koszorúzott, majd Beköné Polner Katalin, a KEFAG Zrt. Juniperus Parkerdő vezetője és dr. Gőbölös Antal, végül pedig Farkas P. József, a Karol Wojtyla Barátság Központ alapító igazgatója és Farkas Pál, a Wojtyla Ház nyugdíjas klubjának vezetője tisztelgett koszorúval a tölgyfánál.
A megemlékezés a magyar himnusszal kezdődött és a lengyel himnusszal ért véget.
