Solton tanácskozott a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés
Az ülést Rideg László elnök két ülés közötti beszámolójával nyitotta meg, melyben az önkormányzat elmúlt havi terület- és vidékfejlesztés, megyemarketing, valamint nemzetközi kapcsolatok terén végzett tevékenységéről szólt.
Rideg László felkérésére Sárosi Magdolna igazgatónő bemutatta a Bajai Tankerületi Központot és beszámolt annak munkájáról, szervezeti felépítéséről, feladatairól és jövőjéről.
2014. január 1-jével a falugazdászok a megyei kormányhivataloktól a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarához kerültek. Ennek okán Domján Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Bács-Kiskun Megyei Igazgatóságának elnöke a falugazdászok települési működéséről, munkájukról, napi tevékenységeikről tartott tájékoztatást a közgyűlés tagjainak és vendégeinek.
A lengyel és a magyar nép kapcsolatának, barátságának évezredes múltja van. A Magyar Országgyűlés 2007. március 12-i ülésnapján határozott arról, hogy március 23-át a Lengyel-Magyar Barátság Napjává nyilvánítja, melynek megemlékezésére egyik évben Magyarországon, a másik évben Lengyelországban kerülhet sor. A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés egy korábbi határozatával már kinyilvánította azon szándékát, hogy a Lengyel-Magyar Barátság Napja 2018-as magyarországi megrendezése számára helyszínt kíván biztosítani, azonban erre az esztendőre a megtisztelő feladatot Veszprém városa nyerte el. Legközelebb 2020-ban adhat hazánk otthont a Lengyel-Magyar Barátság Napjának, melyet ismételten megpályáz önkormányzatunk.
Ezt követően 3 beszámolót hallgathattak meg a közgyűlés tagjai: egyrészt a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Hivatala 2016. évi tevékenységéről, másrészt a Bács-Kiskun Megyei Turizmusfejlesztési és Marketing Nonprofit Kft. munkájáról, a megye 2016-2020-as évekre szóló turizmusfejlesztési tervének tükrében, végül pedig a Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft. 2016. évi beszámolóját, melyeket el is fogadott a testület.
Moiskó Csilla, elnöki tanácsadó beszámolt a közgyűlésnek a KEHOP-1.2.0. kódszámú, „Klímastratégiák kidolgozásához kapcsolódó módszertan- és kapacitásfejlesztés, valamint szemléletformálás" című pályázati kiírás keretében az „Éghajlatváltozásra adott innovatív válaszok Bács-Kiskun megyében" című kiemelt projekt céljáról és a projekt keretében eddig elvégzett tevékenységekről.
Az önkormányzat pályázatokat nyújtott be az EFOP-1.5.3-16 kódszámú „Humán szolgáltatások fejlesztése térségi szemléletben - kedvezményezett térségek" című, valamint az EFOP-3.9.2-16 kódszámú „Humán kapacitások fejlesztése térségi szemléletben - kedvezményezett térségek" című felhívásokra is. Az előbbi konstrukció célja a területi különbségek csökkentése, a minőségi humán közszolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása, a problémák komplex, a helyi közösségekre és erőforrásokra alapuló fejlesztési programok megvalósításának támogatása. A másik pályázat legfőbb célja a területi különbségek és különösen a településméretből adódó társadalmi hátrányok komplex megközelítéssel történő, a helyi igényeken alapuló csökkentése, valamint a minőségi közszolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása. A két pályázat tartalma, célja, megvalósítandó tevékenységeinek bemutatása is napirendre került a közgyűlésen.
Az eddigi hagyományoknak megfelelően a Barna és Fiai Faiskola Solt városának is adományozott egy őshonos, hazai fát. A magyar kőrist Rideg László, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke és Kalmár Pál polgármester a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat és Solt város eredményes együttműködésének szimbólumaként ültetette el a közgyűlést követően.
A települési és megyei értéktár gyűjteményéből rendezett kiállítás a nap egésze folyamán megtekinthető volt a művelődési ház alulájában. A helyi óvodásoknak és iskolásoknak a természeti értékeken alapuló tematikus, szemléletformáló foglalkozást tartottunk a környezetvédelem és ökoturisztika jegyében: játékos, ismeretterjesztő feladatokat oldottak meg és bővíthették tudásukat.
