Életet mentettek a BÁCSVÍZ munkatársai
- Kora délután Szentkirályon volt egy kisebb műszaki probléma, amit meg kellett oldanunk - mondta Nagy Mihály. - Nagyjából négyszáz méterre lehettük a település szélétől, amikor a pénteki csúcsforgalomban közeledtünk egy autóhoz, amely a sáv közepén állt. Székely István kollégám vezetett, természetesen időben észlelte, hogy álló jármű felé haladunk, lelassított és kikerülte. Közben nekem volt időm „feltérképezni", hogy mi is történhetett. Azt láttam, hogy az autóban ülő, ötven-hatvan év közötti férfi fogja a kormányt, és nézelődik. Először arra gondoltunk, hogy eltévedt, így lehúzódtuk az út szélére, és megálltunk, hogy segítsünk neki. Visszamentünk hozzá, és akkor már láttuk, hogy itt valami nagyobb baj van. Megkérdeztük tőle ugyanis, hogy segíthetünk-e, erre azonban semmit sem reagált. Az autó motorja járt, a férfi lába a gázpedálra nehezedett, gyakorlatilag maximális fordulatszámon pörgött a gép. A járművet letoltuk az út szélére, elakadásjelzővel biztosítottuk a helyszínt. Kérdeztük a férfitől, hogy leállíthatjuk-e a motort, erre sem reagált, úgyhogy leállítottuk, és azonnal hívtuk a tiszakécskei orvosi ügyeletet. Ott abban a pillanatban értesítették a mentősöket, és szóltak a tűzoltóknak is, hogy ha szükség esetén el kell vontatni az autót, akkor segítsenek. Fél kettő lehetett, amikor beszóltunk, és tíz percen belül ott volt a mentő Tiszakécskéről. Kivették a férfit az autóból, és megkezdték az ellátását, vért vettek tőle. Gyanakodtam, hogy vércukorszinttel kapcsolatos lehet a probléma, mert a férfi mellett az autóban ott volt egy cukros üdítőitalt tartalmazó flakon. Közben Kecskemétről is megérkezett az orvosi kocsi, és bebizonyosodott, hogy valóban cukorbetegről van szó, aki kóma-közeli állapotba került, illetve tekintettel arra, hogy bár a szeme nyitva volt, de semmire sem reagált, így mondhatjuk, hogy kómás állapotba került. Az orvosi segítségnek köszönhetően szerencsére még ott, a helyszínen visszatért a tudata, tudtak vele beszélni.
- Mi ezt követően elmentünk a munkánkat végezni - vette át a szót Székely István. - Közben a férfi autóját bevontatták Szentkirályra, egy parkolóba, ahol a mentősök már a papírmunkát végezték, amikor visszafelé tartottunk. A beteget a kecskeméti kórházba vitték. Később tudtuk meg, hogy a lánya Kecskeméten él, ő pedig Nyíregyházáról tartott Veszprémbe, és közben meglátogatta volna gyermekét is. A mentős egyébként elmondta nekünk, hogy amikor korábban Kecskemétről mentek ki Szentkirályra, látták a zöld Suzukival közlekedő férfit, aki már akkor is bizonytalannak tűnt, kicsit át is lépte a felezővonalat. Nagy szerencse volt, hogy üresbe tudta tenni a sebességváltót, és úgy állt meg az út közepén, hogy nem hajtott bele senkibe. Pontosan nem lehet tudni, hogy meddig állt járó motorral az úton, de nem lehetett rövid idő, mert az autó hűtővize már felforrt, és folyt az útra, a ventilátor nem győzte a hűtést. Az utastérben lehetett negyven-negyvenöt fok, ez akár tovább is ronthatta a cukorbeteg sofőr állapotát. Ott a helyszínen nem is igazán éreztük át a helyzet súlyosságát, később, már hazafelé menet kezdtünk ráeszmélni, hogy mekkora vészhelyzetet jelentett az eset a beteg és a közlekedők szempontjából is. Egyébként is gyakori a baleset ezen az útszakaszon, szinte hetente látunk autókat az árokban.
