A távírótól a felhőig – Riczu Péter előadása a Wojtyla Házban
Képgaléria
A távközlési szakember segítségével időutazásban vehettek részt a népkonyha gondozottai, melynek kezdete egészen a 19. század első feléig nyúlt vissza. Bell telefonján, Puskás telefonközpontján keresztül alig fél óra leforgása alatt a digitális korszakba, egészen a felhő alapú szolgáltatásokig repítette hallgatóságát Riczu Péter.
A távközlés nem a 20-21. század szüleménye. A nagy távolságra történő adattovábbítás iránti igény már az 1800-as évek elején megfogalmazódott, ám műszaki megoldások hiányában ilyen tekintetben a postának jutott főszerep.
Morse 1838-ban mutatott be egy festőállványra szerelt telepet, kapcsolót, elektromágnest, íróeszközt, papírt, óraművet és vezetéket. Marconi szikratávírójával már mozgó állomásokat is ki lehetett alakítani - hangzott el.
Az 1800-as évek második felére távíróhálózatok egész sora állt üzemben. E rendszerek legnagyobb fogyatékossága, hogy különböző technikai megoldásokat takartak, egymással nem voltak kompatibilisek, aminek következtében akár több órát kellett várakozni a nemzetközi táviratok esetében.
A távíróhálózatok egységesítése érdekében 20 európai ország képviselője elfogadta és 1865. május 17-én Párizsban aláírta a Nemzetközi Távíró Egyezményt (International Telegraph Convention, ITC), amely a korábbinál jóval gyorsabb kommunikációt eredményezett.
1876-ban Alexander Graham Bell szabadalmaztatta a telefont. 1877-ben megalapította a Bell Telephone Company-t, amely 1885-től American Telephone and Telegraph Co. (AT&T) néven működik.
A távbeszélő a hangot egy mikrofon segítségével elektromos jelekké alakítja, és azt különböző módon nagy távolságra továbbítva a készülék hangszórójával újra hallható hanggá alakítja.
A szénporos mikrofon (1878) megjelenése jobb hangminőséget tett lehetővé.
A telefonok közvetlen összeköttetéssel működtek; a vezetékek falakon, tetőkön mentek keresztül.
A fejlődés további állomását a telefonközpontok megjelenése jelentette. A legtöbb hazai adatbázis szerint Puskás Tivadar találta fel, azonban Edison szerint ő volt az első, aki felvetette a telefonközpont ötletét.
Puskás Tivadar a párizsi központot építette. Idő hiányában hadmérnök öccsét, Ferencet kérte fel a szervezésre. A berendezés engedélyét 1880. május 20-án adták ki.
Egyszerű működés jellemezte az akkori hálózatokat; a készülékeknek tárcsájuk sem volt, ha valaki telefonálni akart, a szerkezet oldalán lévő csengető-kart kellett megforgatnia.
A világ első automata központját 1892. november 3-án avatták fel óriási ünnepség keretében a Chicago-tól 60 kilométerre fekvő La Porte városában. Induláskor a 99 előfizetőt befogadni képes Strowger-féle központ 75 készüléket szolgált ki.
A hazai távbeszélő hálózat hosszú ideig lépést tudott tartani a nagyvilággal, azonban a világháborúk jelentősen visszavetették fejlődését.
Az 1950-es évektől tovább fokozta elmaradásunkat a fejlett világtól való elzártság, valamint az innováció központi visszafogása. Mint annyi más területen, itt is a hazai követő fejlesztések tették lehetővé, hogy legalább a legfontosabb területeken megjelenhessenek az újdonságok. Így történt ez a számítógépes vezérléssel is; miközben a hálózatban a 70-es évek végén még Ferenc József avatta rotary-központok működtek, addig a BHG Híradástechnikai Vállalat már számítógép-vezérelt berendezéseket fejlesztett a kelet-európai piac számára.
A számítógépes vezérlés igen sok olyan szolgáltatás kialakítására adott lehetőséget, melyeket ma már naponta használunk. Ilyen például a hívásátirányítás, az automatikus ébresztés vagy a foglalt előfizető szabaddá válására való várakozás is.
AZ ISDN lntegrált digitális szolgálatú hálózatot jelent, s azt fejezi ki, hogy az egységes elven működő (azaz integrált) hálózaton több, egymástól különböző szolgáltatás (úgymint beszédátvitel, adatátvitel stb.) valósítható meg.
Analóg vonalon csupán egy, ISDN vonalon akár két egyidejű beszélgetés és/vagy internetezés is lehetséges.
A gerinchálózaton 1972-ben négy csomóponttal létrejött az internet. Ezen hang- és adatkommunikáció is megvalósulhat egy időben.
Az első mobileszközök az Egyesült Államokban jelentek meg a ’40-es években. A mai értelemben vett mobiltelefonok a ‘80-as években indultak hódító útjukra, majd kialakították a GSM (Global Service for Mobile Communication) szabványt.
Ma már egyre inkább adattovábbításra használják a mobilhálózatokat. Technológiai ugrás: 4 helyett 5G.
A jövő pedig az IP és a felhő! A VoIP (Voice over IP) nem más, mint hangátvitel az interneten keresztül. A SIP (Session Initiation Protocol) internet kommunikációs protokollt jelent két vagy több résztvevő közötti kapcsolat felépítésére. A felhő (cloud) az adatok és a rendszer elhelyezkedésére utal; nem nálunk lévő hardveren, hanem szolgáltatói eszközön (pl. szerver, szerverpark) tároljuk adatainkat.
A wojtylások fél óra alatt így „éltek át” közel 200 évet a technika világában.
A nagy érdeklődéssel övezett előadást ebédosztás követte, melynek támogatója szintén Riczu Péter volt. Összesen százhúsz adag tarhonyás húst, salátát, kenyeret és süteményt nyújtott át a távközlési szakember az ebédlőben sorakozó rászorulóknak.
