November 27. szerda, Virgil
Hírek, események 2017. augusztus 22. 13:15

Bárányhimlő-megelőzés: ideje beadatni az ismétlőoltást!

A bárányhimlő elleni hatékony védelemhez két oltásra van szükség , ezért a szeptemberben közösségbe kerülő gyerekeknek legkésőbb augusztus második felében célszerű beadatni az ismétlőoltást is – hívja fel a szülők figyelmét a GSK infektológus szakértője. A legfrissebb statisztikák szerint a betegség tényleges hazai előfordulása több mint duplája a jelentett évi 35-40 ezer esetnek . A szakértő rámutat: veszélyes tévhit, hogy a bárányhimlőn át kell esni, hiszen a betegség akár súlyos szövődményekkel és kórházi kezeléssel is járhat. Hét uniós országban már az oltási rendben szerepel a kétadagos védőoltás ; a fertőzés elleni magas fokú védettség a második adag beadása utáni hetekben alakul ki.

Egyre több szó esik arról, hogy a sokszor alábecsült, ám nagyon gyakori fertőző betegséget, a lázzal, viszkető hólyagos kiütésekkel járó bárányhimlőt nem szabad félvállról venni. A szeptemberben óvodába, iskolába kerülő gyerekek között sokszor járványszerűen söpör végig a fertőzés – ami azonban védőoltással elkerülhető, ha időben kialakítjuk a védettséget. Azaz, haaugusztus második felében a gyerekek megkapják az második adag vakcinát is, akkor védetten kezdhetik a tanévet.

 

Magyarországon évente átlagosan 35-40 ezer esetben jelentik a bárányhimlőt[1], de szakértők szerint ennél sokkal több gyermek kapja el a betegséget. Egy frissen megjelent tanulmány, mely a bárányhimlő elleni védőoltás hatékonyságát elemzi, úgy becsüli, hazánkban a betegek 60%-át nem is jelentik, a fertőzöttek száma évente valójában 97 ezer fő körül alakul.[2] Világszerte a bárányhimlős betegek 90%-a 15 évesnél fiatalabb, döntő többségük 5 év alatti gyermek[3].
„A bárányhimlő elleni védekezés szempontjából az az optimális, ha a kisgyermekek a közösségbe kerülés előtt, 15 és 18 hónapos korban kapják meg a betegség elleni védőoltást – foglalta össze dr. Dr. Janitsáry Anna, infektológus szakorvos, a GSK orvosszakértője. A második adagot 6 héttel az első adag után célszerű beadni, de a két dózis beadása között legkevesebb 4 hétnek el kell telnie.”

 

Hozzátette: a szeptemberi óvoda- és iskolakezdés előtt, legkésőbb augusztus második felében célszerű beadatni az ismétlőoltást, hogy a tanév elejére kialakuljon a betegség elleni magas fokú védelem.[4]

A bárányhimlő, melyet a varicella-zoster vírus okoz, cseppfertőzéssel terjed, és átviteléhez testi kontaktus sem szükséges. A vírus a hétköznapi használati tárgyakon, ruházaton is életképes, de leginkább belélegzés útján terjed, elég, ha 20-30 percig közös helyiségben vagyunk a fertőző beteggel.[5] Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) hivatalos adatai szerint a világon évente 4,2 millió szövődményes bárányhimlő-fertőzésből 4200 eset végződik a beteg halálával,[6] ezért a WHO vakcinációs ajánlásában is szerepel a bárányhimlő elleni védőoltás.

 

Szakértők szerint azért is célszerű védőoltással megelőzni az esetek többségében enyhe lefolyású betegséget, mert az orvoshoz forduló betegek egy részénél különböző szövődmények lépnek fel.

A leggyakoribb ilyen a bőr, illetve a lágyrészek bakteriális felülfertőződése, mely akár véráramfertőzéshez is vezethet, de ezen kívül neurológiai elváltozásokat, a kisagy, ritkábban az agyvelő gyulladását is okozhatja.[7] Felnőtt betegeknéla leggyakoribb és legveszélyesebb szövődmény a varicella vírus okozta tüdőgyulladás.[8]

A védőoltás elterjedése előtt a bárányhimlő komoly problémát jelentett Európában, évente megközelítőleg 5 millió megbetegedést okozott. A szakemberek ehhez azt teszik hozzá: mivel az oltást egyelőre csak néhány európai ország vezette be programszerűen, ezért a számok ma is hasonló nagyságrendűek. Mindez azt jelenti, hogy Európában évente 3-4 millió beteg fordul orvoshoz a bárányhimlő miatt, a kórházi kezelésre szoruló betegek száma 18-24 ezer között van, és 80 ember belehal a betegségbe, illetve szövődményeibe.[9]

 

 

Két adag vakcina szükséges

 

Az optimális védelemhez két adag védőoltásra van szükség:a vakcináció tapasztalatait nyomon követő kutatók megállapították, hogy a védőoltás második adagja tovább növelte a védelem eredményességét, ezzel minimalizálva az úgynevezett áttöréses – enyhe lefolyású, de fertőző – esetek arányát.[10]

A közösségbe kerülő gyermekek mellett a bárányhimlő a várandós nőkre, a többgyermekes családokra és a fertőzésen eddig még át nem esett felnőttekre is veszélyes.[11]A felnőttkori bárányhimlő ráadásul rendszerint súlyosabb lefolyású és ezért a szövődmények előfordulásának kockázata is nagyobb.[12] Ezért a gyermekvállalást tervező, a betegségen át nem esett fiatal nők és párjuk számára is ajánlott az immunizáció. A terhesség időszaka alatt a védőoltás beadása ellenjavallt.

A bárányhimlő elleni védőoltások beadása után leginkább enyhe nemkívánatos tüneteket észlelhetünk. Az oltás helyén leggyakrabban fájdalom, duzzanat, pirosság, bőrkiütés alakulhat ki, illetve hőemelkedés, láz is előfordulhat.[13]

A bárányhimlő fokozottan veszélyes a többgyermekes családokra, hiszen a praxistapasztalatok azt mutatják, hogy a még otthon lévő kisebb testvérek betegsége jóval több és erőteljesebb kiütéssel jár, súlyosabb lefolyású és hosszabb ideig tart, mint a közösségben lévő első gyermek megbetegedése. A beoltott gyermekek tehát kisebb testvéreiket, óvoda- és iskolatársaikat is védik.


[1]OEK Epinfo, 23. évf. 51-52. 2017. január 6.

[2]Estimation of the burden of varicella in Europe before the introduction of universal childhood immunization. Riera-Montes et al. BMC Infectious Diseases (2017) 17:353DOI 10.1186/s12879-017-2445-2

[3]https://ecdc.europa.eu/en/varicella/factsutolsó felkeresés: 2017. augusztus

[4] Varicella and herpes zoster vaccines: WHO position paper, June 2014 http://www.who.int/wer/2014/wer8925.pdf?ua=1utolsó felkeresés: 2016. december

[5]https://ecdc.europa.eu/en/varicella/factsutolsó felkeresés: 2017. augusztus

[6]Varicella and herpes zoster vaccines: WHO position paper, June 2014 http://www.who.int/wer/2014/wer8925.pdf?ua=1utolsó felkeresés: 2016. december

[7]Estimation of the burden of varicella in Europe before the introduction of universal childhood immunization. Riera-Montes et al. BMC Infectious Diseases (2017) 17:353 DOI 10.1186/s12879-017-2445-2

[8]Alanezi, M.: Varicella pneumonia in adults: 13 years' experience with review of literature. Ann Thorac Med. 2007 Oct-Dec; 2(4): 163–165. doi:  10.4103/1817-1737.36551 (https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC2732098/)

[9]Estimation of the burden of varicella in Europe before the introduction of universal childhood immunization. Riera-Montes et al. BMC Infectious Diseases (2017) 17:353 DOI 10.1186/s12879-017-2445-2

[10]Marin M, Marti M, Kambhampati A, et al. Global Varicella Vaccine Effectiveness: A Meta-analysis. Pediatrics. 2016;137(3):e20153741

[11]Varicella and herpes zoster vaccines: WHO position paper, June 2014 http://www.who.int/wer/2014/wer8925.pdf?ua=1utolsó felkeresés: 2016. december

[12]http://ecdc.europa.eu/en/healthtopics/varicella_infection/pages/factsheet_general_public.aspx

[13]Varicella and herpes zoster vaccines: WHO position paper, June 2014 http://www.who.int/wer/2014/wer8925.pdf?ua=1utolsó felkeresés: 2016. december

                                                                                

Kövessen minket a Facebookon is!