Kiss Antal adományebédjét fogyasztották a Wojtyla Házban

Az elektromos, híradástechnikai célú közművek kiépítésében járatos Polarkiss Kft. ügyvezető igazgatója gondoskodott pénteken a Wojtyla Barátság Központ százhúsz gyámolításra szoruló gondozottjáról. Elfoglaltságai miatt ezúttal sem tudott a szegények körében megfordulni Kiss Antal, ám a népkonyha alapító-igazgatója, Farkas P. József telefonján üzenetet hagyott a rászorulóknak: szeretettel üdvözölte a Wojtyla Házban menedéket keresőket, egyben jó étvágyat kívánt minden melegételre várakozó elesett embernek. S ígérte, ami részéről az adományozást illeti, hallani fognak még róla. Ebédosztás előtt egy tanulságos történettel szolgált Molnár Zoltán intézményvezető a megjelenteknek, majd a szociális létesítmény szorgos önkéntesei kiosztották a mai harapnivalót: koronahús pörköltet tésztával, melegszendviccsel, kenyérrel, süteménnyel. (Fotók: Tódor Norbert)

Erhart Kaestner: Mire való a csönd?

A magányosan élő szerzetes remetéhez egyszer emberek jöttek. Megkérdezték tőle: - Mire való, hogy életed nagy részét itt töltöd el csöndben és magányban? A remete éppen azzal foglalatoskodott, hogy vizet mert egy ciszternából, az esővíz összegyűjtésére szolgáló mély kútból. Fölfigyelt a kérdésre, s munka közben odaszólt a látogatóknak: - Nézzetek bele a ciszternába! Mit láttok? Az emberek kíváncsian körülvették a szerzetest, és próbáltak beletekinteni a mély kútba: Nem látunk semmit - mondták kisvártatva. A remete abbahagyta a vízmerítést, pár pillanatnyi csöndet tartott. A látogatók feszülten figyeltek rá, mozdulni sem mertek: - Most nézzetek bele a kútba egyenként, csöndesen. Mit láttok? A látogatók érdeklődéssel hajoltak egyenként a kút fölé, s felkiáltottak: - Saját arcunkat látjuk a kútban! - Bizony, amíg zavartam a vizet - mondta a remete -, nem láttatok semmit. De a csöndben és a nyugalomban megismeritek önmagatokat. A látogatók megértették a remete tanítását.

Kövessen minket a Facebookon is!