Egyiptomi keresztény kórus magyar templomokban
A kopt kórus, amely testvérkapcsolatot ápol a budai Szent Angéla Ferences Gimnázium Semjénné Menus Gabriella vezette öregdiák kórusával, a Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány meghívására érkezik hazánkba. A ferencesek és a Korzenszky Richárd vezette tihanyi bencés közösség a kopt keresztények vendéglátásával kívánják kifejezni keresztény szolidaritásukat a nehéz helyzetben lévő közel-keleti és afrikai keresztények iránt.
Az ötven fővel hazánkba látogató vegyes kart és zenekart 1978-ban alapították. Az évtizedek során számos albumuk jelent meg, rendszeresen fellépnek Egyiptom nagyvárosainak templomaiban és koncerttermeiben, elsősorban biblikus témájú zeneművekkel.
A koptok Egyiptom lakosságának tíz százalékát alkotják, hívek száma több mint tízmillió. Az utóbbi években ellenük elkövetett merényletek dacára is az övék a legerősebb keresztény közösség Közel- és Közép-Keleten. A hagyomány szerint a kopt egyház alapítója Szent Márk evangélista. Jézus születését követően a Szent Család évekig élt Egyiptomban, és a rájuk emlékeztető szent helyek a kopt keresztények féltve őrzött kincsei.
Az ókeresztény évszázadok egyik legfontosabb központja Alexandria volt. Itt élt és alkotott az egyház kiemelkedő teológusai közül például Origenész, Alexandriai Kelemen, Szent Athanáz és Alexandriai Szent Kürillosz. A keresztény szerzetesség gyökerei is Egyiptomban keresendők. Érdekes, hogy a koptok időszámítása nem Krisztus születésével, hanem a Diocletianus császár által megkezdett keresztényüldözéssel kezdődik, ami számukra a „mártírium éve”.
Az önálló Kopt Ortodox Egyház a kalkedoni egyetemes zsinatot követően, 451-ben jött létre. Ez a zsinat elítélte a monofizita eretnekséget, de ezt a döntést az egyiptomi keresztények nem fogadták el, s ez vezetett az egyházszakadáshoz. Az egyik oldalon voltak a zsinatot elfogadó melkiták, a másikon a zsinatellenesek, akik csak Krisztus egy természetét fogadták el. Ezekből nőtt ki a kopt egyház.
A másfél évezredes teológiai ellentét részlegesen feloldódott, amikor 1973-ban VI. Pál pápa tisztázta III. Shenuda kopt pátriárkával a monofizitizmusból fakadó legfőbb félreértést. Eszerint a koptok sohasem tagadták Krisztus valódi ember voltát, csupán hangsúlyozni szerették volna Isten és az ember Krisztusban megvalósuló, harmonikus egységét.
A 639-ben kezdődő arab-muzulmán inváziót követően született keresztényeket sújtó törvények részben napjainkig fennmaradtak Egyiptomban. Minden üldözés ellenére azonban egyetlen egyház sem volt olyan ellenállóképes az észak-afrikai iszlámosítással szemben, mint a kopt. Még ha a muzulmán üldözés következtében kisebbségbe is kerültek, a koptok bátran kiálltak és kiállnak ma is a hitükért.
Az egyiptomi keresztények 93 százaléka a kopt egyházhoz tartozik. Ferenc pápa idén tavasszal Egyiptomba látogatott, és találkozott II. Tavadrosz kopt ortodox pátriárkával, vagyis a kopt „pápával”, akit Szent Márk 118. utódaként tartanak számon. Ferenc pápa a kopt egyházi vezetőnek többek között ezt mondta: „A vértanúk ártatlan vére összeköt minket. A kopt ortodoxok és a katolikusok közös nyelve az irgalmas szeretet, melyet a mindennapi konkrét tanúságtételben mutathatunk meg.”
