A wojtylások is gratuláltak Hajagos Csabának
Képgaléria
– Idestova három éve dolgozom a múzeumban. Az ottani pályafutásom „A beszélő köntös” kiállítással kezdődött, majd sorra jöttek a kihívások. A 20. századot feldolgozó tárlatok közül a legkomolyabb munkámnak az érseki helynökségen helyet kapó ’56-os tárlatot tartom, ez sok kutatást és a városi intézmények együttműködését igényelte. Utána jött a málenkij robot és Gulág-emlékév, rengeteg kiadvánnyal, vándorkiállítással, konferenciával. Sok olyan történetet, emléket tudtunk napvilágra hozni, amelyek már feledésbe merültek, illetve annak idején elhallgatták őket. A Kecskeméti Televízióban önálló műsorom fut, ellátom a Hírös Históriák felelős szerkesztését, a Nemzeti Emlékezet Bizottságnál és a Magyar Tudományos Akadémia Vidéktörténeti Témacsoportjánál is vannak folyamatban lévő kutatásaim – adott ízelítőt közelmúltjából és jelenéből Hajagos Csaba.
– Levéltári időszakom alatt is rengeteget tanultam. A legnagyobb lökést a kibontakozáshoz dr. Rosta Szabolcs igazgató úr adta. Kriston Vizi Józsefnek is rengeteget köszönhetek. Nem ijedek meg, nyitott vagyok az új kihívásokra, vélhetően ezért bíztak rám egyre jelentősebb feladatokat. A Történeti-Néprajzi Gyűjtemény vezetőjeként nagy felelősséggel járó feladatköröm van, ezt a jelentős bizalmat úgyszintén szeretném megszolgálni. Bán Jánosnak, a Kecskeméti Médiacentrum vezetőjének is köszönettel tartozom a segítségéért.
Hajagos Csaba szakmai elkötelezettségét jellemzi, hogy – amint előadása közben kifejtette – neki is alkalma volt megtapasztalni a magánszektorban, milyen érzés jól keresni. Ám a kiemelkedő megélhetést biztosító fizetésnél fontosabbnak tartja azzal tölteni mindennapjait, ami igazán közel áll szívéhez: történeti kutatásokkal, ismeretterjesztéssel foglalkozni – még olyan áron is, hogy a korábbi „maszekoláshoz” képest lényegesen szerényebb anyagiakkal kell beérnie. Szívesen teszi dolgát, vállalja a reá rakodó terheket, mert „Szeretném visszaadni azt a társadalomnak, tanáraimnak, segítőimnek, szakmai pártfogóimnak, amit tőlük kaptam. És ha egy közeli iskolába látogatva megkérdezik tőlem, mennyivel tartoznak nekem az előadásért, így felelek: ezt meg sem hallottam.”
Magánéletét szóba hozva elmondta: feleségével nemrégiben tartották egyéves házassági évfordulójukat. Hitvestársa tudja, hogyan éli életét. Így ismerte meg, és ezt elfogadja. Teljes hátteret biztosít, hogy kipihenten tudjon nekivágni munkájának, amiért rendkívül hálás neki.
