A népi gyógymódokról tartott előadást „Baba”
Az előadás középpontjában évezredes népi tapasztalatok álltak. Korunk civilizációjában e gyógymódok valóságos reneszánszát látjuk, ami igazán aktuálissá teszi megismerésüket.
Ez alkalommal az alábbi herbária került terítékre: aranyvesszőfű, cickafark, orosz tárkony, oregánó, ligetszépe, mályva, mezei katáng, pásztortáska, fekete nadálykő, bokrétafa, fekete hunyor – a teljesség igénye nélkül.
Azt is megtudhatták a népkonyha gondozottai, milyen gyógyhatása lehet a lóganajnak, gyermekpisinek, tyúkhájnak, kígyó- és disznózsírnak, illetve mire jó a pióca, miközben hibiszkusz teát kortyolgatott a hallgatóság.
A film készítői szinte az utolsó órában utaztak végig mintegy 40 helyszínt és tettek meg összesen 6000 kilométert a Kárpát-medencében, hogy ezt az ősi tudást még „élőben" megmutathassák. A tradíciók továbbélését főként a hagyományos közösségekben találjuk. Olyan félreeső vidékeken, ahol gyógyszer vagy orvos nehezen volt elérhető, sőt sok esetben ma is az. A felvételek színtere Székely- és Csángóföld Romániában, Kárpátalja Ukrajnában és a Dunántúl egyes részei Magyarországon. Szereplői elsősorban e vidékek lakói: nagy tudású csontkovácsok, kenőemberek, füvesasszonyok és mellettük a népi orvoslás szakértői, gyógynövény kutatók, természetgyógyászok, orvosok.