Felmenőik földjén jártak a kecskeméti görögök
– Az 1600-as években a Thesszalonikitől nyugatra lévő területeken lázadás tört ki az elnyomó törökök ellen, melyet vérbe fojtottak. Menekülni kényszerültek az ott élő őslakos görögök, akik közül sokan Magyarországon találtak új hazára, többen Kecskeméten is letelepedtek. Ők javarészt Sziatiszta és Kozáni településekről származtak el – idézte fel a régmúltat Fehér Dezső.
Sziatiszta első emberével az athéni magyar nagykövetség misszióvezetője, Haupt Erik segítségével vették fel a kapcsolatot. Dimitriosz Lambropulosz polgármester személyesen fogadta őket hivatalában. Az első megbeszélés során a két fős magyarországi küldöttség bemutatta Kecskemétet.
– Lambropulosz úr meglepően bőséges információkkal rendelkezik a hírös városról. Tisztában volt a ténnyel, miszerint Kecskeméten is éltek sziatisztai hellének, ugyanis a háború elmúltával néhányan közülük visszatértek szülőföldjükre. Arról is tudott, hogy Kecskeméten alussza örök álmát Zavirasz György 18. században élt kereskedő, író-műfordító és történész, aki szintén Sziatiszta szülötte. Latinból újgörögre fordította J. Amos Comenius Orbis Pictus-szát, s mellette párhuzamosan elkészítette a mű magyar fordítását is – tette hozzá.
A tárgyalások eredményeként megállapodás született a két fél között, miszerint kulturális, egyházi, szociális, gazdasági téren is nyitnak egymás felé. Örömmel nyugtázták, hogy szerencsés időzítéssel sikerült egymásra találniuk, ugyanis kiderült, mindketten egyszerre tettek lépéseket gyakorlati együttműködés kialakítására a másik országban. Az újdonsült kapcsolat első gyümölcseként a hazai delegáció meghívta görögországi partnereit a jövő évi Kecskeméti Tavaszi Fesztiválra.
További érdekességként jegyezte meg Fehér Dezső: – Ott tartózkodásunk másnapján tartották a „Mária mennybemenetele” ünnepet az egyébként bőriparáról híres településen, a város vezetői és lakosai épp lázasan készülődtek erre a tömegeket megmozgató alkalomra.