"Az lenne a jó, ha ez a város csalogatná az embereket..."

Dr. Bábel Balázs Kalocsa-Kecskeméti érsek és Farkas P. József, az Alföldi Napló főszerkesztője beszélgetése a Gong Rádió stúdiójában, Kecskeméten 2007. okt. 5.-én, 15 órától

- Jó napot, kellemes délutánt kívánok a Gong Rádió hallgatóinak. Nagy szeretettel köszöntöm a stúdióban - most először a Gong Rádiónál - Dr. Bábel Balázst, a Kalocsa-Kecskeméti egyházmegye érsekét, metropolitát, a kato-likus püspöki kar, a Magyar Egyház második főpapi stallumának betöltőjét. - A találkozás apropója, hogy vasárnap egy új Isten hajlékával, egy újabb templommal gazdagodott Kecskemét. A hétvége - vasárnap és azt követő-en 3-4 nap, Szent Ferenc ünneplése jegyében is - erről szólt. Mit jelent egy ilyen esemény egy főpásztornak? Örömöt, gondot, dicsőséget, felelősséget? - Nagy öröm számomra, ha templom épülhet, - mondotta dr. Bábel Balázs - Különösen kedves városomban Kecskeméten, ahová a 60-as években, mint piarista diák jártam. A Műkertet is azóta ismerem, hiszen az érettségi fölkészülés idejében sok-szor kimentem oda, hogy csendben készülhessek. Ha mondta volna valaki, - biztosan nem hittem volna, hogy majd 40 év múltán itt egy templom épül, és ráadásul én fo-gom felszentelni. Mindenesetre nagyon örvendetes. Ismerve a kecskeméti templomo-kat, ( a Barátok temploma a legidősebb utána jön a katolikus templomok közül a Pia-risták temploma. Mert a második legidősebb templom a reformátusoké. Ez a török hó-doltság végén épült. Majd az öreg templom, a Nagytemplom, azután az ortodoxoké, azután a Czollner téri templom, most pedig ez épülhetett meg) úgy látom, ez a leg-újabb nagyon hasonlít Assisi templomára. Éppen ma is láttam egy képet Assisiről, ott is ugyanilyen karakterű az épület, csak ott a torony hátrébb van. Tehát ha valaki már járt Olaszországban, Assisi városában, és idejön a Műkertbe, akkor úgy gondolhatja, hogy Assisi templomát láthatja itt. Amely templom Szent Ferencről híres. Szent Fe-rencről tudjuk, hogy óriási az időszerűsége a mai időkben, mert Ő a természetnek, az állatoknak, növényeknek, egyáltalán a teremtett világnak nagy óvója, védője, és - a katolikusoknál úgy hívják - védőszentje is. A híres Naphimnuszában megénekelt min-den látható dolgot, ami miatt Istent dicsőítette, és amiben az ember kedvét leli. - Ön a homíliájában úgy beszélt - melyet ott a helyszínen 1500-1600 ember hallgatott és azóta is emlegetik - mint aki ráérzett az emberi buzgóság kü-lönleges akciójára. Egy év alatt sok hívő és nem-hívő segítette ezt az építkezést. Ráérzett erre a szituációra, erre a természeti pontra, ahol voltunk. A jeles kecs-keméti főkertész egykori álma valósult ott meg és most teljesedett. Angolkert egy szép templommal.. Egy olyan ember szólt hozzánk, aki tudja, mit jelent: terem-tett világ. Egyébként az Egyházban ez a gondolat mennyire aktuális, mennyire van napirenden a főpapságban, a teológiában? - Ez egy biblikus gondolat. Ha a zsoltárokat olvassuk, akkor láthatjuk azt, hogy az Ószövetség embere is dicsőítette Istent a természet szinte minden jelenségét, Jézus prédikációiban is vissza-visszatér, amikor azt mondja: nézzétek a mezők virága-it, az ég madarait, a hasonlatait a természetből veszi. És későbbiekben is, mert benne van a teológiai gondolkodásban, hogy ezért hálát kell adni. A mostani időszerűsége viszont abból fakad, hogy ma már a gondolkodó elmék rájöttek arra, nagyon nagy ve-szélyben van ez a világ, amely körülvesz bennünket, és a veszélyt mi emberek jelent-jük a természet számára. Amikor az óriási viharok is sokszor azért alakulhatnak ki, mert megbolydult a természet rendje, hatalmas árvizek a kipusztított erdők miatt is keletkeznek, nem fogják föl az erdők a kanyargó folyókat és így tovább. Ha autózunk és én is sokat vagyok úton személygépkocsival - azzal is fertőzzük a Földet Azt mondom, ahol csak lehet, takarékoskodjunk még a gépek használatával is, mert az is tönkreteszi a világot. Vannak direkt pusztítások, tudjuk azt, hogy a fákat az erdőkből iparszerűen lopják, szinte fölmérhetetlen kárt okoznak, szemetelünk, pusztítunk, a vi-zekben kárt teszünk a permetezéssel. A kis ember is tud nagy kárt tenni a természet-ben. Hát akkor milyen pusztításra képes egy nagyhatalom. Éppen itt az ideje, hogy felfigyeljünk az ilyen jelenségekre, és minden tőlünk telhetőt tegyünk meg, hogy meg-óvjuk a környezetünket ami egyrészt végszükséglet, másrészt a szépségnek az egyik helye. Petőfi mondja: Ó dicső természet mely nyelv merne versenyezni véled. Ezt így az őszi időben látjuk élesen. A színes bokrok, fák, úgy gondolom nem kell nagy művé-szi érzék ahhoz, hogy lássuk, milyen csodálatos mindez. - Érsek Úr! Nagyobb távlatú gondolatok után néhány konkrét, a hall-gatókat bizonyosan érdekli ilyen is. Sokan kérdezik: a Kalocsa-kecskeméti érsek-kel nagyon sokat találkozhatunk Kecskeméten. Miért nem lakik itt? A Főtéren van egy nagyon szép érseki helynökség. Ön egy szerény ember, nem hiszem, hogy azt nézi, hány torony van egy épületen. Aztán nagyon sok a feladat, a hívek vár-ják, hogy az Érsek szóljon hozzájuk. A munka is sok, a nagytemplom felújítása, az egyházi iskolák és egy csomó más a pasztorációs feladatokat is tekintve. Mit kell azért tennünk, hogy Ön ideköltözzön? - Több oka van annak, hogy nem Kecskeméten élek, hanem Kalocsán. Jól lehet Kecskeméthez nagyon régi, kedves szálak fűznek, Kalocsa mégis egy történeti hely. Az egyház ezért mindig figyelembe veszi ezeket. Jó azt tudni, hogy a török hó-doltság alatt nem volt katolikus pap - a barátok, a ferenceseken kívül ezen a tájon, de mindig volt kalocsai érsek. Lehet, hogy Pozsonyban élt, vagy valahol másutt őrizték. Most amikor valakit segédpüspökké szentelnek és nincs neki közvetlen egyházmegyé-je, akkor egykori Kis-Ázsiában, Észak-Afrikában itt-ott lévő püspökségek címeit adják neki, hogy ezáltal is őrizzük azt, milyen múltunk van. Hát ezt csak zárójelben mond-tam. Milyen szép lenne, ha a történelmi Magyarország városairól neveznénk el utcá-kat. Vagy így őriznénk: egy Késmárk, Zombor stb. nevet, hogy emlékezzünk. Tehát van egy történelmi folytonosság. Másrészt - a szerkesztő úr említette, hogy van egy helynökség itt - való igaz, én nem kívánok nagy épületben lakni, viszont az érsekség nagy helyet kíván, mert most is benne van a levéltár, a könyvtár és benne van a gazda-sági hivatal, és a hivatalnak különböző részlegei. Gondot jelentene, hogy hirtelenjében hol alakítsuk ki. - Egészen praktikus szempont, hogy miután az egész egyházmegyé-nek érseke vagyok, egyik vasárnap délen például Mátételkén szolgálok vagy Tatahá-zán vagy Hercegszántón, a másik vasárnap Tiszakécskén. Ha az egész megyét, akar-nám bejárni Kecskemétről a mi nagyon gyenge utainkon, vasárnaponként vagy szom-batonként, az nagyon sok időt venne el tőlem. De a kecskemétiek nincsenek semmi-képpen háttérbe szorítva. Hiszen nincs hónap, hogy én valahol, valamelyik templom-ban, valamelyik közösségben elő ne fordulnék. Kalocsán csak nagy ünnepeken vagyok Húsvét, Karácsony vagy Pünkösd. De még Pünkösdkor is van amikor Kecskeméten vagyok. Hétközepén TV-s hittanórát tartok. Nem szoktam Kalocsa városában más egy-házi funkciót végezni a hivatalin kívül, mert mindig másutt vagyok. Kecskeméten na-gyon sokat előfordulok, nincs hiánya annak, hogy itt lássanak. - Az érsek is ember, - feltehetően talán még egyházi előírás is, hogy pihenéssel, szabadidővel is rendelkezzék, arra is jusson idő. Erről az emberről is szeretnénk itt a Gong rádió stúdiójában itt egy szép hét végének ígérkező perió-dus előtt kérdezni. Mit jelent az Ön számára a kikapcsolódás? Különösen példá-ul ilyen szép időben. - Hát egy kis vétséget követek el, mert én is mindenkinek mondom, hogy tartson pihenést és egy kis szabadidőt. Ilyen szempontból én nem nagyon szoktam ezt tartani. Az Úr napját megszentelem annál is inkább, mert főpapi funkciókat végzek holnap is, vagy holnapután is és azután is. Dunapatajon és Hartán bérmálok délelőtt és délután. Holnapi napon még, reggel hitoktatókat képzek Kecskeméten, délután pedig Szabadszálláson a templom felújítása végzőjén veszek részt. Nekem a hétvégék foglal-tak de a heteim is. . A Püspöki Kar nevében ide-oda megyek. Azt tartom mindig ki-kapcsolódásnak, amikor oda megyek, úton vagyok. Az is egy funkció, hogy most el kell mennem Egerbe, Esztergomba. De az egy másfajta kikapcsolódás. - A kalocsai főpapokhoz, érsekekhez különleges hobbik is tartoznak. Haynald érsek például kitűnő botanikus volt. Szép kertek, épületek, könyvtárak, gyűjtemények kötődnek személyéhez. Ilyen szempontból vajon köthetünk e vala-mit Érsek Úr nevéhez? - Én is szeretem a természetet, miután paraszti származású gyerek vagyok. Van egy kis földünk otthon, még a nyáron is egy picikét dolgoztam a kertben. Szíve-sen ott vagyok, ha van időm. Az érsekségen is egy híres botanikus kert van, de oda csak ritkán jutok le. A kultúra művelése, azzal való foglalatoskodás, olvasás, ha van időm. Erre még az éjszakában is szorítok ki időt az életemből. Kérdés, hogy mi számít maradandónak a világtörténelméhez képest. Ilyenek az egyházi épületek, múzeumok, intézmények megalkotásával amit én tudok tenni, az bizony egy emberöltőt is túlél. - Mostanában gyakran látom azt, hogy az Egyház kifejezi rokonszenvét a borászok, időnkint a gasztronómia más ágai iránt is. Ön hogyan látja ezt a kér-dést? - Isten teremtménye az étel és az ital. Tehát, ha valaki módjával, mérték-kel fogyasztja az még imádság is lehet. Szent Pál mondja: Akár esztek, akár isztok, mindent Isten dicsőségére tegyetek! Itt a mértékkel szokott a baj lenni, főképp a ma-gyaroknál, az étkezésben vagy az ivászatban. De azt, ha valaki mértékkel fogyasztja a bort, ez egyáltalán nem megvetendő dolog. A jézusi példázatokban mindig ott van a lakoma. Abban az emberek föloldódnak. Ott a bor, a kánai menyegző borára gondol-junk, vagy csak az Utolsó Vacsora borára is, mégis csak Jézusnak a bor iránti kedvelé-sét mutathatja, mert akkor nem hagyta volna meg. Szent Pál levelében is ott van: Gyomrod gyakori gyengesége miatt igyál egy kis bort is.! Össze lehetne szedni egy szép kis csokrot arra, hogy megvan az ételnek és italnak megfelelő helye a mi kultú-ránkban is. Az a baj, hogy ha az kizárólagossá válik, és hát valakinek az a mindene. Ez a Szent Páltól való: akinek hasa az istene. Meg kell találni, mint a görögök mondták: A sziklák között elmenni a hajóval nem egyszerű dolog. Tehát megtalálni a mértékle-tességet, a teljes aszketikus lemondás és az evés között, ez már egy művészet. - Azt mondják, hogy a kalocsai érsek igazán letéteményese a paprika hagyománynak, a kalocsai paprika termesztő molnárok tradicióinak. Ha jól tu-dom, Érsek úrhoz tartozik a paprika-múzeum. - Igen! Az ősi és eredeti paprika-múzeum egy egyházi épületben foglal he-lyet. Én először úgy voltam vele, nem kifejezetten az Egyház profiljához tartozik. De érdekes módon a mezőgazdasági-múzeum azt mondta, hogy csak nekünk adja oda a múzeumot. Ebből volt egy kis súrlódás ott a városon belül a paprikás vezérek között. Ők csináltak egy másik múzeumot is. Látogassák azt is a turisták, semmi gond nincs vele. De a legősibb paprika-múzeum valóban a mi kezelésünkben van. - Érsek úr! Elfogyott az időnk. Annyit szeretnék mondani, az előbb itt a 9-ik emeleten kimentünk a teraszra, és mondtam, hogy áldja meg ezt a várost. Ránkfér az áldás. Talán még egy kiegészítő gondolatot még ehhez a szent cselek-ményhez. Hétvége jön, ünnepek jönnek, a családok is találkoznak, kívánjon ne-künk jó hétvégét, békét, szeretetet és hát jó szüretet is, hiszen emberek vagyunk. - Természetes, hogy most a hét végén mindenkinek fölüdülést kívánok és kikapcsolódást, és a keresztényeknek még az Úr Napjának megszentelését is. Nagyon fontos ez. Az lenne a jó, ha ez a város csalogatná az embereket kedvességével, tiszta-ságával, emberségével. Hallottam már másoktól, hogy itt mások az emberek. Ezt pozitíve mondták, hogy legyünk olyan emberekké, akikre azt mondják, jó ebbe a vá-rosba jönni, mert itt emberséggel találkoznak. Kívánom mindannyiuknak.

Kövessen minket a Facebookon is!