Tanúként hallgatták meg Gyurcsány Ferenc feleségét, Dobrev Klárát Kecskeméten
Dobrev Klára meghallgatását követően egy rögtönzött sajtótájékoztatón furcsának nevezte a délelőtti eljárást, mert mint mondta, a nyomozó "egyetlen egy olyan kérdést sem tudott feltenni, ami az előtte lévő papírokból ne derült volna ki".
Beszélt arról is, hogy a nyomozóval közölte, szerinte" ez egy politikai indíttatású eljárás".
Hangsúlyozta: Czeglédy Csaba bűnösségét vagy ártatlanságát eldönteni nem tudja, de abban biztos, hogy miután "a fideszes többségű Országgyűlés hoz egy olyan határozatot, amelyben a bűnösségéről a bíróság előtt dönt az a jogállam megcsúfolása".
Nagy bajnak nevezte, hogy az ügyészségről vagy a nyomozóktól folyamatosan szivárognak ki adatok és iratok a kormánypárti sajtóhoz, de azt még nagyobb bajnak tartja, hogy a kormánypárti sajtó hamarabb értesült az idézéséről, mint ő maga. Azt pedig a cinizmus netovábbjának nevezte, hogy ezek után az ügyészség nem tartja szükségesnek, hogy akár szolgálati titoksértés miatt vizsgálatot indítson.
Véleménye szerint mindez jól bizonyítja, hogy a tanúkihallgatásnak nem volt más célja, mint hogy "a média készíthessen egy képet az Orbán-kormány egyik legádázabb ellenfelének, Gyurcsány Ferencnek a feleségéről, ahogy éppen bemegy egy büntetőüggyel kapcsolatban a NAV-ra".
Kérdésre még elmondta, nemcsak Czeglédy Csabának nyújtottak segítséget, hanem a törvényesség keretein belül másoknak is, akik hozzájuk fordultak.
Kiemelte: ezt a tevékenységet a jövőben is folytatják majd, mert úgy gondolja, "akinek vagyona van, kötelessége is van".
Czeglédy Csaba és társai ellen bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények gyanúja miatt folyik eljárás. A gyanú szerint a Czeglédy Csaba vezetésével létrejött bűnszervezet 2011 és 2016 között olyan céghálózatot alakított ki, amely diákmunka-közvetítéssel foglalkozott. Céljuk az volt, hogy a bűnszervezet élén álló, a Humán Operátor Zrt.-hez köthető emberek, a közvetítő cégek és a strómanok által vezetett iskolaszövetkezetek segítségével elkerüljék a diákmunka-közvetítés után járó közterhek megfizetését. Így a gyanú szerint csaknem 3 milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak az állami költségvetésnek.
(MTI)
