Szegények Akadémiája: Hajagos Csaba Kecskemét történetéről
Képgaléria
– Rengetegen élnek még Kecskeméten és vonzáskörzetében, akik számára lélektani fontosságú az általunk elvégzett hiteles szakmai munka eredményének ismertetése. Fontos, hogy értsük, mit jelentett az itt élőknek, hogy Kecskeméten közel 40 000 szovjet katona állomásozott. Fontos, hogy a mai generációk is átérezzék – minden borzalmával együtt –, milyen kínokon mentek keresztül eleink; azok a kecskeméti családok, akiknek 17-18 éves gyermekeit elvitték a Szovjetunióba úgynevezett „háborús jóvátételi kényszermunkára”, a málenkij robotra – fogalmazott a muzeológus.
Hajagos Csaba elmondta, hogy az 1945. évben kitöltött adatlapok tanúsága szerint 2790 fő kecskeméti illetőségű, eltűnt személyt vettek nyilvántartásba a kecskeméti városi orosz parancsnokságon. A kutatás jelenlegi állása szerint megközelítőleg 500 helyi lakost zártak leplombázott vagonokba és vittek el a Szovjetunióba. Az országos statisztikák alapján az elhurcoltak közel 40%-a nem tért haza, így a számítások szerint megközelítőleg 200 kecskeméti polgár vesztette életét „málenkij robot” közben a Szovjetunió területén.
A források alapján állapították meg, hogy a mai Rendőrfalu peremterületén, az egykori téglagyár épületében működött az egyik gyűjtőpont, ahol korábban a gettót is működtették. Az építmény megőrizte „gyűjtő” funkcióját, a szovjet csapatok által letartóztatott személyeket elsőként itt adminisztrálták. Emellett a Kecskeméti Törvényszék épületét vették igénybe hasonló célokra.
A diákok hiába tanulnak sokat az iskolában történelemből, ha saját szülővárosukról alig tudnak valamit. Ezt a hiányt pótolja a Hírös Históriák magazin a Kecskeméti Médiacentrum gondozásában. Elsősorban a fiatalokat célozza meg a helytörténeti kiadvány, de az idősebb korosztály körében is nagyon népszerű lett – hangsúlyozta a lap főszerkesztője.
Fél évvel a magazin indulása után a hasonló című televíziós műsor is megszületett, majd elindult az Élő emlékezet, a Nemzeti Emlékezet Bizottsággal és a múzeummal közösen készülő televíziós produkció.
Kecskemét „születésének” 650. évfordulójára több projekt is megvalósul. Ezek közül kiemelkedik a Kecskemét helytörténetét bemutató olvasókönyv elkészítése, amely a város történelmének a középkortól a modernkorig tartó időszakát mutatja be közérthető formában. Ehhez kapcsolódik egy foglalkoztató munkafüzet is, amely a kisgyerekeket segíti Kecskemét múltjának megismerésében. Ezek a Város Napjára fognak megjelenni.
Szintén az évforduló alkalmából készül egy 48 oldalas jubileumi emlékkönyv, amely az elmúlt 650 év mérföldköveit foglalja össze.
Hajagos Csaba, a Hírös Históriák főszerkesztője a lap nyári számából is nyújtott ízelítőt. Elmondta, hogy megemlékeznek Ferenczy Ida évfordulójáról, olvashatunk a magazinban többek között a Piarista Gimnázium régi földrengésmérőjéről, a legújabb Árpád-kori régészeti leletekről, Kovács Sándor plébánosról, valamint folytatódik a Széchenyiváros történetét bemutató sorozat.
Marosi Izidor, Izsák és a kecskeméti főplébánia egykori plébánosa, későbbi megyéspüspök életét, papi pályafutását bemutató emlékkiállítást rendez a Katona József Múzeum a Wojtyla Barátság Központ igazgatójával, Farkas P. Józseffel együttműködésben. Az emléktárgyak összegyűjtése a család bevonásával folyamatos, a relikviák a Nagytemplomban kapnak helyet.
