Emlékév Kodály-szobor nélkül
Kodály-emlékév volt a tavalyi Kecskeméten. A nagy zeneköltő születésének 125. évfordulója alkalmából hangversenyek, kiállítások, szakai fórumok sokasága gazdagította városunk kulturális életét. Az önkormányzatunk Kodály Örökség Munkacsoportot hívott életre az emlékévhez kapcsolt reprezentatív programok szervezésére, lebonyolítására, az anyagi feltételek megteremtésére.
A Kodály-év rendezvényeire mintegy 120 millió forintot költöttek. Ennek körülbelül a felét a város költségvetésből, a többit adományokból, pályázatokból, vállalkozói támogatásokból fedezték.
December 16-án avatták fel a református templom mellett Szemők Zsuzsa szobrászművész Psalmus Hungaricus című emlékművét, majd másnap ünnepi hangversennyel zárult a Katona József Színházban a Kodály-emlékév.
Le a kalappal az Ittzés Tamás vezette munkacsoport előtt, hiszen sokszínű, színvonalas, Kecskemét nagy szülöttjéhez méltó rendezvények jellemezték ezt az emlékévet, némi keserű szájíz mégis maradt utána. Mert a kezdeti igyekezet, a közös elhatározás és elszántság ellenére, a Kodály Zoltán emlékművel adós maradt szülővárosa. Ugyanis a Psalmus Hungaricus nem csak a nagy zeneköltőt, hanem a négyszáz éve élt Kecskeméti Végh Mihályt is méltató plasztika.
Az emlékmű elnevezése a magyarázat arra, hogy városunk egykori főbíráját miért rokonította a szobrászművésznő Kodállyal: Végh Mihály Psalmus című verse ihlette a zeneszerzőt a Psalmus Hungaricus komponálására. Varga László református püspök-helyettes ajánlotta Szemők Zsuzsának ezt az alkotását az illetékesek figyelmébe. Tőle tudjuk azonban, hogy: Kodály Zoltánnét is megkérdezve egyértelmű volt az ő véleménye, hogy ez a Psalmus Hungaricus emlékmű nem az Újkollégium előtt volt Kodály-emlékmű pótlása, mert azzal a város még adós marad továbbra is.
Mint ismeretes, 2001-ben gyalázatos módon megrongálták az Újkollégium előtti, Melocco Miklós alkotta Kodály-szobrot. Ennek helyén alakították ki később a város 1956-os emlékművét, a szobor pedig, visszakerült restaurálásra az alkotójához. Amiből máig sem lett semmi.
Ittzés Tamástól megtudtuk, a tárgyalások során volt olyan érzésük, hogy Melocco Miklósnak ma már nemigen tetszik ez a Kodály-szobor. Lehetséges, hogy szíve szerint újra fogalmazná, újra formázná. Csakhogy a város szűkös anyagi helyzetét tekintve, nagyon nem mindegy, hogy mi mennyi. Hiszen a régi szobor újraöntésére és felállítására is 12-27 millió forint közötti összeget emlegetett a szobrász. Azután szakembereket küldött, akik felmérték az elhelyezés lehetőségeit, de ígéretükkel ellentétben, konkrét ajánlattal máig sem jelentkeztek. Ezért jött kapóra Varga tiszteletes ajánlata, s ezért döntött a városi vezetés tavaly Szemők Zsuzsa alkotása mellett, ami ugyebár, szépen illeszthető volt az emlékév rendezvényei sorába. (A Psalmus Hungaricus 10 millióba került.)
Persze, Ittzés Tamás szerint, ez nem jelenti azt, hogy végleg lemondott Kecskemét egy Kodály-emlékműről. Azt viszont, hogy mikor, most már nehéz megjósolni. A borúlátóbbak szerint, a 150. évfordulóig várhatunk az új (vagy megújult) Kodály-szoborra...