A Nagytemplom felújítása: „Prófétai képességekkel nem vagyok megáldva”
– Megindult a munka Kecskemét meghatározó épületén, a Nagytemplomon. Felmerül a kérdés: meddig van pénz a kasszában?
– Annyi anyagi forrást mindig félre szeretnénk tenni, amennyivel folytatódhat a felújítás. Ha ránk szakadna egy bank, akkor is csak fokozatosan tudnánk haladni, mert a főtérből nem lehet aránytalanul nagy helyet lefoglalni – kezdte válaszát a főpásztor. Amint teljesen felhúzzák a templom oldala melletti hatalmas állványzatot, restaurátorok megvizsgálják a torony és a kupola állapotát, majd – egy közelmúltban hatályba lépett, meglehetősen bürokratikus jogszabály alapján – erről tanulmányt készítenek. Mindez komoly költséggel jár, ráadásul igen hosszú időt vesz igénybe. Csak ezután kezdődhet a kupola bádoglemezének lebontása, a faszerkezet felújítása. Nagyon körülményes és nehéz munkáról van tehát szó.
– A falakhoz, belső terekhez is hozzányúlnak?
– Ezekre is sor kerül, ám számos körülmény menet közben válik egyértelművé. Olyan ez, mint amikor egy régi ház felújításába kezdünk. Először leszedjük a tetőt, majd hirtelen észleljük, hogy a gerenda is cserére szorul, avagy a födémszerkezet okoz negatív értelemben váratlan meglepetést.
– Előreláthatóan meddig folynak felújítási munkálatok a Nagytemplom területén?
– Prófétai képességekkel nem vagyok megáldva, azonban határozottan kijelentem: teljes erőbedobással küzdünk azért, hogy minél előbb megújult formában láthassák a Nagytemplomot. További akadály számunkra az építőipar meglehetősen korlátozott kapacitása, a már-már csődhelyzettel fenyegető munkaerőhiány, az építőanyagok árának drasztikus emelkedése. Másik tény: a katolikus oktatási intézmények felújítására érkeztek ugyan pályázati források, ám a költségek hihetetlen megugrása miatt azok erősen devalválódtak, így néha utólag derül ki, nem lesznek elegendőek az eredeti cél megvalósítására. A Nagytemplom kapcsán felsőbb szintről eddig csak ígéreteket kaptunk, pénzt nem, többszöri érdeklődésem, tiszteletteljes kérésem ellenére sem. E helyzet természetesen bármelyik pillanatban megváltozhat. Adja Isten! Mindennél fogva teljes képtelenség bármilyen időkeretet meghatározni, hogy mikor fejeződnek be a munkálatok.
– Kinevezték a Magyar Püspöki Kar titkárát Tóth Tamás pápai káplán személyében. Tudják sokan, az Ön egyházmegyéjében szolgál, Kecskeméten, ha van ideje, a széchenyivárosi plébánián. Mit hozhat ez nekünk?
– Mindenekelőtt azt, hogy több alkalommal találkozhatnak a kecskeméti katolikus hívek a sokak számára ismerős atyával, de korántsem minden vasárnap. Ő kérte ezt a szolgálati lehetőséget, én pedig hozzájárultam.
– Nyilvánossá vált a hívek számára a papi áthelyezések listája. Milyen szempontok szerint döntött a változásokról?
– Nem kényszer vitt rá, mindinkább szükség szerint hoztam döntéseket. Az újmiséseket muszáj elhelyezni valahová. A kunszentmiklósi plébános életkorára tekintettel mondott le hivataláról. Szabó József atya – aki mellette szolgál – betegsége miatt nem vállalta az egyházközség vezetését. A kunadacsi iskola átvétele viszont új terheket ró az ottani papokra, ezért Minda Zoltán atyát helyeztem oda plébánosnak, mellette kisegítő lelkipásztorként folytatja tevékenységét a két nevezett lelkész. Egyházmegyei szinten akadt továbbá, aki nyugdíjazását kérte, többen szerzetesrendekbe kérték felvételüket. Oda pedig el kell engedni a jelentkezőket, mert egyházunk felfogása szerint a szerzetesek tökéletesebbek a világi papoknál, a tökéletesség útjáról pedig senkit nem lehet eltéríteni.
– Kint álltam az éjben, és figyeltem Szent Lőrinc tüzes könnyeit; a csillaghullást. Gyakran nézi az eget? Uram, mit hoz a holnap?
– A jövő kérdése nagy általánosságban foglalkoztat csupán. A hídra ugyanis akkor kell rálépni, amikor odaérünk. Életem során rájöttem, az alapos tervezés nem mindig jön be, mert időközben másként alakulhat a dolgok menete. Sok esetben ez így is van rendjén.
