Árpádházi Szent Piroskára emlékeztek a Wojtyla Házban
Képgaléria
– Az Isztambulba látogató magyarok meghatottan nézik a Hagia Sophia tündöklő aranymozaikját, mely Eiréné császárnét ábrázolja férje, II. Komnénosz János császár és fia, Alexiosz trónörökös között, amint bőkezű adományt nyújtanak át az Isteni Bölcsességnek: a Szűz Mária ölében ülő Jézusnak. Eiréné császárné (1088–1134) ugyanis „a mi Piroskánk”: Szent László magyar király lánya, akiből a Bizánci Birodalom legnagyobb, legszentebb és legtiszteltebb császárnéja lett. Minden útikönyv megemlíti a „magyar királylányt”, kiemeli szépségét és szentségét, ám az utókor szinte teljesen elfeledkezett „a mi Piroskánkról”, akit halála után az ortodox egyházban szentté avattak – hangoztatta a népkonyha gondozottjaihoz szólva Békés tanár úr.
Piroska mindössze két esztendős volt, amikor anyja, Adelhaid meghalt, majd 1095. július 29-én apját is elveszítette. A hét esztendősen teljes árvaságra jutott hercegnő 1095-től évekig unokabátyja, Könyves Kálmán udvarában élt. Tizenhat évesen nehéz lépésre kényszerítette az ország érdeke, mert 1104-ben eljegyezték a bizánci trónörökössel, Komnenosz Jánossal. A házasság megkötéséhez Piroskának át kellett térnie az ortodox vallásra, amelyben az Eiréné (Irén) nevet kapta. Házasságából nyolc gyermek született.
– Vallásossága nemcsak az imádságban teljesedett ki, hanem az alamizsnálkodásban és a templomoknak, kolostoroknak juttatott adományokban is. A Hagia Sophia mozaikképe ugyancsak adakozás közben ábrázolja a császári családot. Eiréné alapította Konstantinápoly legnagyobb vallásos alapítványát, a Pantokrator-kolostoregyüttest, mely három templomot, két szerzetesi kolostort, idősotthont, rokkantmenhelyet, árvaházat, valamint egy ötven ágyas kórházat foglalt magában.
– Utóbbi a középkori Európa ispotályainak építésekor mintául szolgált. Színvonala jócskán meghaladta saját korát, és messzemenőleg megfelelne akár még napjainkban is, hisz terített szőnyegekkel, megvetett ágyakkal, mosdóval várta a betegeket számtalan orvos és felcser, akik hírből sem hallottak hálapénzről – hangsúlyozta a történész. – Az ellátás minőségére jellemző volt, hogy az orvosok eszköztárában például érfogók, foghúzók is szerepeltek, továbbá gyógyszerészek által fenntartott patika úgyszintén helyet kapott a gyógyító intézményben – tette hozzá.
Eiréné 1134-ben elkísérte a császárt bithüniai hadjáratára, ott halt meg augusztus 13-án. A Pantokrator-kolostor Szent Mihály-templomába, a Komnénosz-dinasztia temetőkápolnájába temették. Zöld márványból készült szarkofágját itt találták meg a többi Komnénosz-szarkofággal együtt. Jelenleg a Hagia Sophia előcsarnokában áll.
