Megyei értékek a helyi és országos Értéktárban
– Milyen alapgondolatokkal vállalta a testület vezetését?
– Az értéktár mozgalom jogi alapját, kereteit meghatározó „Hungarikum törvényt” 2012-ben fogadta el a Parlament. A törvény alapgondolatával, célkitűzéseivel azonosulni tudtam, és úgy éreztem, hogy részt kell vállalnom abban a tevékenységben, melynek a célja a nemzeti összetartozás, az identitás megőrzése érdekében nemzetünk értékeinek összegyűjtése, az értékek ápolása, védelmezése, támogatása. A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés 2013. júniusában hozta létrea hattagú Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottságot.A Bizottság első elnöke Szabó Sándor volt, akkor én a megyei közgyűlés döntése alapján az alelnöki feladatokat kaptam meg. A Bizottság 2014-ben kezdte meg a működését, mivel akkor érkeztek az első javaslatok a megyei értéktárba történő felvételre. 2014. végén választottak meg a Bizottság elnökévé. Amikor a testület vezetését elvállaltam, célom az volt, hogy értékekben, különlegességekben gazdag megyénk kincseiből létrehozzuk a megyei értéktárat, az értékeinket ismertessük meg a megyében, Magyarországon és külföldön is. Úgy véltem, hogy egy jól működő megyei értéktár bizottság, a gyarapodó megyei értékek, azok megismertetése, népszerűsítése ösztönzőleg hat a helyi önkormányzatokra is, hogy minél több helyen kezdjék meg településük értékeinek összegyűjtését. Meggyőződésem ugyanis, hogy minden településnek vannak értékei, és ezek a települési értékek képezik az alapját a megyei értéktárnak.
– Több vagy kevesebb javaslattétellel, pályázóval számolt?
– Az első évben 163 javaslat érkezett a Bizottsághoz, így azzal számoltam, hogy igen sok munkánk lesz. Ez be is igazolódott, hiszen 2015-ben 178 érkezett, ekkor kaptuk a legtöbb javaslatot. Ez nagyon sok munkát, az előírtnál több ülést kívánt a Bizottságtól. Azután 2016-tól kezdődően látványosan és jelentősen csökkent a javaslatok száma. 4 év alatt alig több, mint 100 javaslat érkezett. Számítottunk a javaslatok számának csökkenésére, de ilyen mértékű visszaesésre nem. Örömmel mondhatom, hogy a tendencia 2020-ban megváltozott, a javaslatok száma jelentősen emelkedett.
– Milyen főbb területeket illetően érkeznek be javaslattételek, pályázatok?
– A Hungarikum törvény végrehajtási rendelete kilenc – szakterületek szerinti - kategóriába sorolja az értékeket. A javaslat benyújtásakor meg is kell jelölni, hogy melyik kategóriába tartozik az adott érték. A legtöbb javaslat a kulturális örökség és az épített környezet kategóriában érkezett. Ezeken a területeken az értéktárunk részét képezi sok jelentős megyei épület, többek között a Cifrapalota, a Kalocsai Főszékesegyház, az Érseki kastély, Petőfi Sándor, Móra Ferenc szülőháza, de több kiemelkedő, közismert, vagy méltatlanul kevéssé ismert megyei alkotóművész, tudós életműve, munkássága is. Szerepel az értéktárban sportolói életmű, különleges természeti képződmény, védett növény, állatfaj, kiváló termék, étel, turisztikai látványosság, rendezvény, rajzfilmsorozat, népszokás, különleges ipari és műszaki megoldás, kertészet, megyénkben élő nemzetiségekhez kapcsolódó érték, mesterségek kiválóságainak életműve, magánygyűjtemény.
– Miként képzeli el a Bács-Kiskun Megyei Értéktár jövőjét?
A Bács-Kiskun Megyei Értéktár egy folyamatosan gyarapodó virtuális gyűjtemény, amelyben jelenleg 281 érték szerepel.
– Felmerül a kérdés: meddig gyarapodjon a megyei értéktár?
– Tavaly óta már csak olyan érték kerülhet be a megyei értéktárba, amely része a települési értéktárnak is. Jelenleg a megyei települések kb. kétharmada hozott létre települési értéktárat, tehát lehet még bőven olyan rejtett érték a megyében, amely megyei értéké válhat. De nem a mennyiségre törekszünk, hanem arra, hogy minőségi gyűjteményt hozzunk létre.
– Hogyan lehet támogatni a megyei értékeket?
A Bizottságnak erre nincsenek eszközei, de a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat igen sokrétű tevékenységgel próbálja elérni azt, hogy ezek az értékek minél szélesebb körben ismertté váljanak, amely később akár anyagi előnnyel is járhat az érték létrehozója, gondozója, üzemeltetője számára. Ennek érdekében a megyei önkormányzat népszerűsíti ezeket az értékeket. Kiadványok készülnek az értékekről.Rendezvények kapcsolódnak az értékek bemutatásához – például Megyenapok rendezvénysorozat, Bács-Kiskun a mi megyénk rendezvénysorozat). Más megyék és megyei települések rendezvényein bemutatásra kerülnek a megyei értékek – például Békés megyei Megyenapok, Egri Hungarikum Piknik. Ajándékcsomagok megyei, települési értékekből készülnek. A Megyei Közgyűlés kísérőprogramjain, illetve ünnepi közgyűlések alkalmából bemutatásra kerülnek a megyei értékek – például a bukovinai székely Istensegíts Betlehemes Játék. Cikkek jelennek meg a megyei önkormányzat időszaki kiadványában, a Bácsmegyeházában, a Hírlevélben, a Facebookon. Vetélkedőket szervezünk, projekteket kezdeményezünk, például a TOP-5.3.2-17-BK1-2018-00001 kódszámú „Az Érték-Élmény-Egészség megjelenítése közösségi programok” keretében. Okleveleket adományozunk. Emellett megalkottuk a „Bács-Kiskun Megyei Érték” arculati elemét, logóját. A Bizottság arra törekszik, hogy a legkiemelkedőbb megyei értékek nyerjék el méltó helyüket a Magyar Értéktárban, illetve a Hungarikumok Gyűjteményében. ABizottság 2014. óta összesen tíz megyei értéket ajánlott a Magyar Értéktárba, illetve a Hungarikumok Gyűjteményébe történő felvételét javasolta, több esetben közösen a települési értéktár bizottsággal. A Bizottság javaslata alapján került be a Magyar Értéktárba a „Gemenci gímszarvas” és a „Kecskemét szecessziós városmagja, különös tekintettel a Cifrapalota épületére” megnevezésű érték, a Hungarikumok Gyűjteményébe pedig a„Bajai halászlé” és a „Magyar népmesék rajzfilmsorozat”.
– Jelenleg is zajlik a pályázatok elbírálása? Szokatlan, meglepő javaslatokkal is találkozott?
– A Bizottság folyamatosan dolgozza fel, bírálja el a beérkezett javaslatokat. A javaslatok igen különbözőek, és közöttük sok szokatlan és meglepő is van. Meglepő azért, mert a javaslatot átolvasva csodálkozunk rá, hogy a közvetlen környezetünkben milyen csodálatos dolgok vannak, amelyek mellett nap mint nap elmegyünk. Szokatlanok, különlegesek is vannak közöttük, például a bácsbokodi búbos tyúkólak, a soltvadkerti csettegő, a szeremlei borsos kalács, Szvetnik Joachim Emlékháza, a kiskunhalasi szégyenkő, a világ első köztéri Petőfi szobra Kiskőrösön, Dr. Magyari Béla űrkutatásban végzett tevékenysége.
– Mennyire szoros az országos Hungarikum Bizottsággal fennálló kapcsolatuk?
– A Bizottság egyrészt akkor kerül kapcsolatba a Hungarikum Bizottsággal, amikor javaslatot nyújt be a Magyar Értéktárba vagy a Hungarikumok Gyűjteményébe történő felvétel érdekében, továbbá az esetleges hiánypótlások során, illetve a sikeres javaslattétel esetén. A Hungarikum Bizottság elnöke évek óta ír ki pályázatot a nemzeti értékek, hungarikumok gyűjtése, népszerűsítése, megismertetése, megőrzése és gondozása érdekében. A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat rendszeresen benyújtja pályázatát ezekre a felhívásokra, mely több alkalommal támogatásban részesült. A Hungarikum Bizottság titkársági feladatait az Agrárminisztérium Hungarikum Főosztálya látja el, akikkel igen szoros szakmai kapcsolata van a Bizottságnak. Részt veszünk a jogszabály-tervezetek véleményezésében, a különböző szakmai rendezvényeken, javaslatokat tettünk a hungarikum pályázati felhívás előírásaira, továbbá észrevételeket nyújtottunk be a Hungarikum Bizottság hivatalos honlapján megjelenő adatokkal kapcsolatban.
